Miért félnek az emberek a haláltól?

Én arra gondoltam, hogy a jelenlegi tudatommal belegondolni az örökkévalóságba, hogy "soha többet nem fogok létezni", nagyon riasztó és kétségbeejtő.

tudom, hogy halál után ezek már nem fognak zavarni, mert nem fog létezni számomra semmi, de így életben belegondolni riasztó.

Nem tudom mennyire igaz az elmélet, hogy aki elfogadja halálát, csak az tudja igazán jól élni az életét (Jung mondott hasonlót), én tapasztaltam is ilyet.

Egyrészt az emberek nagy része fél az ismeretlentől és senki nem tudja biztosan, mi van a halál után, mint azok, akik már meghaltak - de ők ugyebár már nem tudják elmesélni.

Másrészt az emberek inkább a haldoklástól félnek, nem a haláltól - tehát a hosszú, lassú, fájdalmas küzdelemtől. Ezt pedig szerintem nem kell magyaráznom, hogy miért.

Szerintem hit kérdése, hogy mi történik a halál után, ezért erről kár is filozofálni. Az emberek azt gondolom a változástól, az ismeretlentől tartanak és a halál felé vezető úttól.

Nem tudom volt-e már a környezetedben súlyos beteg, vagy haldokló idős ember. Ha megkérdezed őket, egyik sem fél már a haláltól. Megváltásnak tartaná és ez valahol szép, mégha szomorú is.

Én sem félek a haláltól. Ellenben az odavezető úttól nagyon. Csak remélni tudom, hogy könnyed lesz és gyors.

Pont a semmitol felunk, te mindenen felulemelkedett Buddha. Mikor azt se tudni, hogy nincs semmi. A vallas nelkul maradt materialistanak a semmi a pokolnal is, rosszabb.

Szerencsem, hogy a parhuzamos valosagban annyira elvagyok, hogy tudom, nem lesz olyan, hogy semmi. Csak a foldi eletunkbol nem tudjuk elkepzelni. A halal utan egy LSD trip jon, vagy valami, barmi.