Elpazaroltam a fiatalkorom?

El, akarcsak en.

Van egy (nézöponttól függöen) jó hírem: csak RAJTAD múlik. Akkor is ha nem hiszed el, és ezerszer hallottad már ezt másoktól. Ha az bánt hogy eddig nem buliztál, akkor kezdd el most! Semmk akadálya. Ahogy a párkapcsolatnak sem. Szenélyiségfüggö, hogy ki mikor kezdi. És de, van kiút, de az azzal kezdödik hogy felállsz a GYK elöl és elmész barátokkal szórakozni, ismerkedni.

El, de nincs veszve semmi. Én 43 éves vagyok, fiatal koromban tanultam, dolgoztam, nősültem, így kb mindenből kimaradtam. Már nincs feleségem, nem kell tanulni, szabadabb vagyok, így most kezdek el bulizni, motorozni, ismerkedni, stb. NEM 20 éves csitrikkel, még mielőtt páran felháborodnának.:)

És érdekel egyáltalán a véleményünk? Kaptál használható tanácsot: menj el bulizni, ha azt szeretnéd, de ha introvertált személyiség vagy, és nyugodtan olvasgatni szeretsz inkább, akkor ne eröltesd. Ettöl független lehet barátnöd, saját társaságod, amiben jól érezheted magad. Ahhoz nem kell szōrakozōhely. És a kérdés eleve rosszul van feltéve: akár elpazaroltad, akár nem, ha ezen keseregsz, attól jobb lesz? Szerintem csak szarabb.

Gondolom, nincsenek igazán barátai és így nehéz elindulni. 36 éves koromig én is ilyen helyzetben voltam teljesen, akkor jött össze az első barátnőm. Barátaim soha nem voltak, mindegyik csak arra ment, hogy kihasználjon és utána eltűntek.