Mennyire helyes / téves a megítélésem: szerintem egy kis gyerek intelligensebb sokszor, mint egy huszonéves egyetemista?
25 éves egyetemista vagyok. Úgy emlékszem, hogy gyerekkoromban nagy érdeklődés volt a korosztályomban a világ iránt: lelkesedéssel mentünk planetáriumba, Országházba, múzeumokba, fővészkertbe, nagyjaink temetőjébe. Érdekeltek minket a vonatok, traktorok, egyéb gépek. Jól volt hallani az idősek meséit a történelemről, felfedezni a régi épületeket. Kisiskolásként (1-3. osztály) gyakori beszédtémák voltak a korosztályomban a dinoszauruszok, a politika, az ásványok. Büszke volt valaki, ha egy kotta alapján le tudott zongorázni valamilyen egyszerű zenedarabot. Fiúk-lányok szinte versenyben rajzoltak, később számítógépes játékokban terveztek. Sokan űrhajósok szerettek volna lenni, hogy eljuthassanak a Marsra vagy egy másik galaxisba. Büszkék voltunk a magyar nyelvre, a fiúk is szerettek verset mondani.
Később valahogy ez megváltozott. Mintha az iskolai kötelezettségek növekedésével fordítottan arányos módon elkezdtek volna a tanulók visszafejlődni. Egyetemistaként sokaknak csak a diploma papír kell. Szórakozás: bulizás és/vagy részegeskedés. Unatkozásból kötekedés, nőkre kétértelmű megjegyzések tevése. Beszédstílus: érthetetlenség / lecsapott szóvégek / trágárkodás / babás kifejezések (köszi, bocsi, hali, suli, gimi, föci, töri stb.) Mintha értelmesebbek lettek volna a kisgyerekek. Mennyire helyes / téves az általánosítás?
válasza:Amiről írsz, szerintem egyszerűen abból ered, hogy a kisgyerek számára minden új. Akkor fedezi fel, ismeri meg a világot. Minden érdekli, minden izgalmas, mert még nagyok keveset tud róla, és abból a kevésből nagy intenzitással beindul a fantáziája. A fantáziája pedig leginkább szintén nagyhatású, nagyonizgalmas, kalandos felé mozdul.
A határtalanság, a végtelen lehetőségek vonzók és lelkesítők. Szerintem ez emberi alaptermészet. A tenni akarás (lehet hogy csak ffi).
Ezt később épp a korlátok megtapasztalása, a lehetőségek szabályokba ütközése építi le.
válasza:Az Intelligencia meg egészen más dolog. Nem tudás. Nem érdeklődés, vagy lelkesedés.
Több összetevőjű. Van olyan része ami eredendően születéskor fejlettebb (aztán visszafejlődik), de van ami épp az élettapasztalattal fejlődik.
Köszönöm a válaszokat, érdekesek. Azért a lelkesedés sem feltétlenül kiskorhoz kötött, pár éve elhunyt 80 éves nagymamám haláláig tudott lelkesedni több dologért, nyitt volt az újdonságok iránt is, illetve egy 96 éves másik ismerősöm meg még most is.
(Más meg 40 [vagy éppen 20] éves korára ki is ég. És nem feltétlenül él rosszabb körülmények között.)
válasza:Szerintem megalja a helyet, amit írtál.
Egy gyerek, ösztönösen, kíváncsi, másképp kérdez, figyel, olyan egyedi módon, és ez észrevehető. Stb.
Miután odaultetik a tv elé, kezd leepulni a vizuális memóriája, a sok gépes játéktól, helytelen szülői nevelestol, elkezd sorvadni az intelligenciaja. Erre még a közeg is ratesz egy lapáttal.
Mire felcseperedik, atlagemberre válik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!