Hogy dolgozzam fel, hogy csúszok az egyetemen? Összetörtem.

És attól jobb, hogy szorongsz?

Örülj, hogy tanulhatsz, ha nem, akkor menj dolgozni!

Inkább tanulj valami szakmát. Nem mindenkinek való az egyetem. Annyit nem ér a diploma, hogy belebetegedj.

Egyébként meg egyáltalán nem vagy túlkoros, az ne izgasson. A kérdés az, hogy mi miatt csúszol, mi miatt nem sikerült, ami nem sikerült, van-e benned annyi, hogy túl nagy áldozatok nélkül végig tudd csinálni. Egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Se anyagilag, se egészségileg, se sehogy. Nézd meg, mennyit keres egy vízvezetékszerelő vagy ilyesmi. Azt könnyen meg tudnád tanulni, ha felvettek egyetemre. Érdemes meggondolni.

Én is csúsztam első évben, bàr én egyből gimi után mentem továbbtanulni. Ebből a tárgyból nagyon sokan buktak. Első félévben sok felsőbbéves ült velünk ott akik szintén nem mentek àt előző évben, tehàt nem kellett volna meglepődnöm. Jártam különtanárhoz, rengeteget tanultam, majd a harmadik vizsga eredménye is egyes lett. Akkor teljesen összetörtem, mert erre épült rengeteg tárgy, és csak egy év múlva lehetett újra felvenni. Abba akartam hagyni persze. Én is szorongtam, de amiatt,hogyha otthagyom mi lesz velem, semmi B tervem nem volt. A szüleim tanácsára folytattam, végig támogattak. Elvégeztem az egyetemet. Igaz így 23 évesen végeztem és elég későn kezdtem dolgozni, de nem bánom, hogy végigcsináltam.

Biztatlak hogy ne add fel! Nem jött el a világvége. Ha 29 leszel akkor annyi, meglesz a diplomád, nem leszel akkor sem öreg. Ne hagyj ott mindent egy kudarc miatt. Nyugodj meg és kitartást!!

25N

Hasonlóan vagyok. 28 évesen fogok végezni. Lelkesen mentem egyetemre, aztán jöttek a pofonok... Rengeteg felesleges és használhatatlan magolni való, zh-k és vizsgák, amikben azt is kérték, amiről szó sem volt, randomgenerátor jegyadások, pofára osztályozás, felkészületlen és inkompetens tanárok. Ráadásul a haveri társaság egy része érdekember volt, egy másik része meg depibecsúszó és lehúzó a lustaságával. Szóval na, pár csúszás után és is megborultam kicsit...

Aztán elengedtem az egészet. Hagytam a nappalit a fenébe és átmentem levelezőre. Szépen elkezdtem tanulgatni a saját tempómban és most jobban haladok, mint előtte. Szabadabb vagyok és jobban tudom beosztani az időmet, nem kell egész nap felesleges órákon ülnöm, hanem szakmai tapasztalatot szerzek.

Ami nekem erőt adott, az két dolog.

Egyrészt, vannak céljaim. Akarok egy nyugodt életet, ahol jól keresek könnyű melóval és nem fizikai munkával megy szét az egészségem minimálbérért. Érdekel egy csomó dolog, vannak hobbijaim, amikhez pénz kell. De eleve ahhoz is, hogy egy normális lakásban lakjon az ember. Szóval ezek miatt mindenképp befejezem a sulit.

Másrészt, úgy voltam az egésszel, hogy minek törjem magam? Egy életem van, azt meg nem akarom ilyen stresszeléssel elszúrni. Akkor miért ne élvezhetném?

ha diploma nelkul nem talalsz munkat ott, ahol vagy, keresgelj tavolabb is

diploma nelkul is van elet