Képtelen vagyok másokat kibeszélni, pletykálni és emiatt haragudnak meg rám mások?

Több baráti körben és munkahelyeken is az megy, hogy egymást fikázzák a hátuk mögött az emberek. Ez a barát azt mondja a másikra, majd együtt mennek sörözni, az a munkatárs szidja a főnököt meg a többieket akik pont nincsenek ott, majd közös nyaralásra mennek. Állandóan azt várják tőlem, hogy én is szidjam őket, rosszat mondjak. Mindig annyit mondok, hogy szerintem nincs baj az emberrel, nekem nincs bajom vele, nem tudom, nem akarok ebbe belefolyni. Viszont emiatt én kerülök a célkeresztbe, rám haragudnak. Miután jól elmondták mindennek az elvileg barátjukat, utána én leszek a közellenség, vele meg úgy csinálnak mintha mi sem történt volna.

Engem arra neveltek, hogy nem szabad senkit szidni vagy pletykákat mondani. Fizikailag képtelen vagyok ezekre, apám szó szerint kiverte belőlem ezt a dolgot régen. Ha azzal mentem haza kis iskolásként hogy szidtam valamelyik osztálytársam vagy pletykáltam, mindig nagy verés volt a jutalmam. Másra se tudok rosszat mondani, ha a politikusokat szídják, arra is max annyit mondok “ezek a politikusok mind ilyenek, hagyjuk ezt a dolgot”. Viszont azt veszem észre hogy szeretnek fröcsögni az emberek és én ebben útjukban vagyok.

Hogyan változzak meg vagy mit csináljak? Sokszor úgy érzem magam hogy nem vagyok idevaló valahogy.