Ennek mi értelme?

Az lenne a kérdésem, hogy mi értelme van élni, ha mindenki csak egy a sok közül? Lehetsz bármiben kiemelkedő, akkor is mindig lesznek nálad sokkal jobbak. Tudom, hogy ez nem feltétlenül egy verseny, de akkor is annyira demotiváló, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki például képes megtanulni öt nyelvet önszántából. Nem érzem magamat különlegesnek vagy tehetségesnek, mert folyton eszembe jut, hogy rajtam kívül még egy csomó ember jó abban, amiben én. És persze, mindenki egyedi, hiszen nincs két teljesen ugyanolyan ember, de valahogy ez engem nem nyugtat meg, és soha nem is fog. Főleg azért nem, mert ez sem csak rám igaz. Ti hogy vagytok ezzel? Nem érzitek néha azt, hogy semmit nem értek?