Létezik olyan, hogy egy embernek totál értelmetlen/hasztalan legyen az élete? Köztetek van ilyen?

Ilyen vagyok :) Haszontalan, semmirekello, leha ... stb.

"egyszer megjavulok en, jo leszek majd" Jimmy :)))

Engem nem érdekel, hogy mennyi az objektív hasznom. Az érdekel, hogy mennyire szeretem élni az életem. :)

Nem vagyok amúgy az általad leírt kategóriák egyike, de nem rákkutatóként dolgozom, hogy annyira fontos legyek a világnak. A szeretteimnek az vagyok.

Valakinek mindenkiből van haszna,fogyasztói társadalomban élünk.

Azok a nők,akik nem dolgoznak,és a gazdag férjük tartja el ők is vásárolnak,sokat,többet,mint akik dolgoznak.

Sőt,a nagyon drága ruhákat,táskákat,cipőket ezek a nők veszik meg többnyire,nem a karrieristák.

De ha csak átlag szinten gondolkodsz,még egy szegény ember is,ha mást nem élelmiszert vásárol,néha ruhára is költ.

Olyan világ nincs,hogy 100% haszon.

Amikor az állam pl támogatja a gyerekvállalást,akkor bizony a kockázatot is vállalja,mert nem minden gyerek "térül meg",ha lehet ilyen csúnyán fogalmazni.

Vannak,akik eleve betegen születnek,mások később lesznek betegek.

A mai teljesítményorientált világban pedig egyre többen betegszenek meg idő előtt,amikor még messze vannak a nyugdíjtól.

Másrészt elég szomorú,hogy ilyen szintre lealacsonyítjuk az embert,hogy mikor van haszna,mint egy haszonállatot.

Nem csak anyagi haszon létezik.

Másrészt ha a világnak nagyon fontos lenne ez,akkor bizony nem csak egyféle sémában gondolkodna.

Még ma is ott tartunk,hogy valaki vagy kell,vagy nem,vagy egészséges vagy,vagy nem.

Persze léteznek már megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása,de ez még nagyon gyerekcipőben jár.

Nagyon sok a mentális betegséggel élő,akit pont a társadalom,a stressz betegít meg.

Azt,hogy egyénileg mit gondolnak rólad az emberek,azzal nem érdemes foglalkozni.Nem indulunk egyenlő esélyekkel,és aki előnyben van hozzád képest,az sosem fogja megérteni vagy elfogadni ezt.

A legtöbb ember mindig mindenki magához akar mérni.

Erre szokták mondani "mindenki magából indul ki",vagy "mindenkinek a maga baja a legnagyobb".

Szerintem a legtöbb,amit tehetsz,hogy ahonnan indultál,abból a legtöbbet hozd ki,fejlődj valamit az út során.Nem érdemes másokhoz hasonlítani magad!