Minden ember tisztában van vele hogy egyszer megfog halni hogy egyszer véget ér az élete?

Persze. Az ember legtöbb cselekedete a tudatos ha nem, akkor is erre van alapozva. Sokan szeretnénk nyomot hagyni a világban. Névvel és arccal, vagy azok nélkül. Lehet, hogy én is ezért írom ezt az üzenetet, de a legőszintébben válaszolva fogalmam sincs.

Amiről be is ismerem hogy nyomor akarok hagyni, azt gőzerővel teszem, és lassan el is tudom érni, hogy bizonyos berkekben valami emlékem legyen. Ez sok mindenkit irányít. Tisztában vannak vele, csak nem törődnek a dologgal, ha van elég elfoglaltságuk.

A proli válasz lehetne erre az, hogy: " dolgozz és akkor nem lesz időd hülyeségeken gondolkozni".

A normális pedig (szerintem): Ha értelmet adsz az életednek, és úgy éled hogy a végén azt mondhasd, hogy tényleg megérte, és nem fecsérelted az időt, akkor nem fogod sajnálni ha véget ér.

A "kihanemén" mentalitás a szalagmunkások között is jelen van. Ez is csak pszichológia mint (szinte) minden más ami a világgal, társadalommal, emberekkel, stb.-vel kapcsolatos. Nem csak a halálra vetül ki. Remélem megérte ezt leírnom (ha másnak nem, a többi válaszadónak, vagy annak aki csak elolvassa ezt). Bízok benne hogy valami aprócska értéket tudtam közvetíteni.

Félig-meddig a saját, félig-meddig pedig mások gondolatait használtam fel ehhez, de remélem hogy tudtam neked segíteni.