Mit gondoltok az ilyen viselkedésről?

Felnőtt nő vagyok. Apámmal sosem volt jó a viszonyom. Gyerekként leginkább csak féltem tőle. Most felnőttként akárhányszor meglátogatom őket, vele sosem beszélgetünk semmiről. Ő még sohasem kérdezett tőlem semmit: hogy vagyok, mit dolgozom, hol lakom...Persze anyám elmond neki mindent, de mégis úgy gondolom, hogy legalább udvariasságból néha érdeklődhetne. Vele egy "beszélgetés" úgy néz ki, hogy ő osztja az észt, mindegy, milyen témában, mert ő természetesen mindenhez ért, és mindig igaza van. A más véleményére nem kíváncsi és nem hallgatja meg, közbevág. A másik embertől semmit sem kérdez és ha a másik ember mond valamit, látszik, hogy nem érdekli. A férjemet végighallgatja, de tudom, hogy csak udvariasságból.

Mi a véleményetek az ilyen viselkedésről? Ti mit tennétek a helyemben?