Kell minden napnak értelme lennie? Ti hogy élitek az életetek?

Én nem görcsölök ilyesmin, szerintem ha ilyen elvárásokat támasztok magammal szemben, azzal csak akadályozom a boldogságom. Utálom a merevséget, szerintek mindenhez rugalmasan hozzáállni és teret adni a spontaneitásnak. Az életem általánosságban véve produktív, jó állásom van, amiben folyamatosan feljődök és sokat tanulok, vannak "hasznos" hobbijaim, sokat foglalkoztam önfejlesztéssel, de nem veszem annyira komolyan magam, hogy azt higyjem minden nap állandóan teljesítenem kell. A francokat kell, ha van olyan napom, hogy csak egész nap boldogan nem csinálok semmit, akkor nincs miatta bűntudatom. Egy életünk van, az se valami hosszú, ha megvonunk magunktól mindenféle agyatlan szórakozást, amihez épp kedvönk lenne, akkor mi értelme van? Szóval igen, én azt pártolom, hogy elég az, ha jól érzem magam, nem kell hasznosnak lennie és pláne nem fogom magam pár boldog haszontalan pillanat miatt ostorozni :)

Ezt a sikeremberek szeretik nyomatni, de az igazság az, hogy úgy is el tudtam érni mindent, amit szerettem volna az adott időre, hogy nem feszültem bele az életbe. A pihenőidőmet tervezem ugyan, ez azt jelenti, hogy szükségszerűen kell lennie, de nem kell minden napnak szólnia valami értelmesről. Elég, ha az ember úgy 70%-ban kicsit odateszi magát. Pihenés kell az izomnak, az agynak, idő kell a munkának, az inspirációnak. Nem lehet sakkszerűen élni.

Nem. Nyáron mindig lejjebb veszem a tempot-töltődni is kell.

Igyekszem tanulni a kutyámtól. Az egy boldog eb. Nem rágódik a múlton, nem görcsöl a holnapon, csak a pillanatnak él. :-))

én is olyan vagyok mint te, lelkiismeret-furdalásom van, ha nem csinálok valami hasznosat. állandóan listákat írok, terveket szövök és persze sose jön össze amit terveztem, mert nincs annyi önuralmam, hogy kitartsak. szóval megértelek.

Nem tök mindegy mit csinálok de olyan elfoglaltságot keresek ami hasznos és jól is érzem magam.

Én érzelmi oldalról közelítek az élethez, így minden este mielőtt elalszom átgondolom kellően kedves, odaadó, segítőkész voltam-e, kimutattam-e a szeretteim számára milyen fontosak nekem. Számomra a viselkedésem, hozzáállásom tökéletesítése ad értelmet az életemnek.