Miért nem merek öngyilkos lenni? De még se teszek semmit. Mert úgy vagyok vele, túl élem, és max le bénulok.

Régen voltak barátaim, de szüleim el váltak, és meg szakadt a kapcsolat. 19 éves kormom óta, most magányos vagyok, barátnőm se volt,unalmas az életem, depressziós vagyok, és 27 vagyok most. Ahogy egyre idősebb lettem, annál jobban rá jöttem, mennyire számít ha valaki jól néz ki, vagy csak átlagos. Például, pár hete jött egy lány, munkahelyre, és beszélni kezdtünk, és annyira jó lett,hogy végre tudok valakivel beszélni ott, és nem egész nap, csendben vagyok. De lány mostanában más milyen velem, nálam néha mosolyog vagy beszél hozzám. De más idősebb férfinál, szinte mindig jobb kedvűnek látom. És féltékeny vagyok, vagy irigy. Meg velem alig akar találkozni. Pedig van 40 körüli ismerőse, akivel havonta 10 on át találkozik munka után este. És már akkor rosszul esik vagy zavar ha vele van, mert ő igen szép lány, és szexi is, sok pasi meg nézni. És ha eszembe jut, hogy szexelhet is férfival, mert vannak annyira jobban, rossz kedvem lesz. Pedig tudom sose jönne össze velem, és irigylem idősebb pasikat, akikkel találkozik és, és kavarás is lehet. Nagy városban lakom költözés miatt, de el járni se merek, mert tudom mások mennyire jól néznek ki, és ha látom utcákon sok ilyen ember van, el szégyellem magam, és kerülöm őket. Ha ezzel lánnyal is meg szakad kapcsolatom, mert el megy máshová dolgozni, újra ugyan unalmas lesz az életem. Bulizni se voltam sosem, utazni se voltam, egyáltalán nem olyan életem, mint akik jól nézek ki. Még öregebbek férfiak is, sok fiatalabb lánnyal kavarni is tudnak, vagy csak barátok, és mennek ide oda.