Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Manapság honnan lehet leginkáb...

Manapság honnan lehet leginkább tudni, hogy egy hír igaz-e, vagy álhír, vagy csúsztatás?

Figyelt kérdés
Legyen az internetes,vagy televíziós forrás.

2020. aug. 3. 10:35
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
Több forrásból kell tájékozódni.
2020. aug. 3. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
100%
Tájékozódás, hiteles források, és nem árt ha az illető tud mérlegelni.
2020. aug. 3. 10:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
100%
Ha külföldi hírről van szó, érdemes angolul is utána nézni a hírnek. Több forrást érdemes megnézni.
2020. aug. 3. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
100%

Előszöör is megnézem, mely oldalról jön a hír - nagyon sok oldalt már meg sem nyitok, mert ordít róla, hogy csak kattintásvadász.

Bár régi a lista, de sajnos sok még mindig működik :-(

[link]


Itt egy újabb variációja:

[link]

2020. aug. 3. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
88%

Talán a legfontosabb, hogy lritikusan kell mindenhez hozzáállni, és át kell gondolni, hogy mennyire valószerű. Sok - ha nem a legtöbb - álhír már ott elbukik, hogy alapvető logikai hibákat tartalmaz. Mondjuk nézzük a hírhedt chemtrail-konteót! Mit állítanak? Azt, hogy szándékosan mérgezik az emberiséget, azért, hogy a nagy részét kiirtsák, vagy meddővé tegyék, esetleg a várható élettartamot csökkentsék. Hol van ebben a hatalmas nagy logikai hiba? Mondjuk ott, hogy ésszerűtlen mindenkit mérgezni, hiszen akkor a terv kiötlői, meg az ő hozzátartozóik is mind ki lennének téve a hatásnak. De vannak eme történetnek további valószínűtlenné tevő tényezői is: például elég nehezen kivitelezhető, hogy ezt a pilóták előtt titokban tartsák, vagy hogy minden pilótát beszervezzenek, és örök titoktartásra rávegyenek.

Aztán gyanúra adhat okot, ha a hírben szereplő állítás túl valószínűtlen. Ugyan ez önmagában még nem cáfolat, de kis utánajárással, meg esetleg némi természettudományos alapműveltséggel kiszűrhető, hogy kamu. Pl. hogy Bill Gates azért oltatja végig Afrikát, hogy mindenkibe chipet helyezzen el, amivel aztán majd irányítani tudja őket. Elég valószínűtlennek hangzik, igaz? Tudományosan persze LEHETNE alapja, de összességében túl sok érv szól ellene. Pl. nincs tudomásunk arról, hogy olyan fejlett lenne a nanotechnika, hogy egy oltással komplett számítógépként funkcionáló chipeket lehetne beültetni. Márpedig annak a feltételezett chipnek át kell férnie az injekcióstűn. :) Lehet, hogy pár száz év múlva ez lehetséges lesz, de egyelőre nem az. Az is igaz, hogy vannak titkos kutatások, sok olyan dolog van, amiről nem tudunk, de ez még titkos kutatásnak is túl nagy ugrás lenne, és egyébként is: miért jutna hozzá egy ilyen szupertitkos technikához egy szoftvercég egykori vezetője? Az állítás másik része is erősen sántít, miszerint ezzel irányítani lehetne az embereket. Egyelőre vannak bizonyos, alacsony hatásfokú technikáink az ember tudatának befolyásolására - pl. a pszichiátriai gyógyszerek is ezt teszik -, de megint csak túl távoli az, hogy egy ember felett átvegyék a teljes kontrollt. Mint ahogy az irányítás maga is komoly technikai kérdéseket vet fel: hogyan juttatnák el az irányító jeleket egy random afrikai faluba? De arra sincs magyarázat, hogy Bill Gatesnek ez miért is lenne jó?

Általánosságban elmondható, hogy ha valamiben túl sok a valószínűtlen tényező, akkor az valószínűleg nem igaz.

Aztán vannak olyan kamuhírek, amiket némi (természet)tudományos háttérismerettel meg lehet cáfolni. (A gond ugyebár az, hogy az "átlagember" természettudományos műveltsége nagyon mélyen, meg merem kockáztatni, hogy az általános iskolás szintnél jóval alacsonyabban van.) Pl. hogy az 5G mennyire káros hatású, roncsolja a szöveteket, kiiktatja az immunrendszert, stb, stb. Nos, ha az ember alapszinten ismeri az elektromágneses hullámok tulajdonságait, és mond neki valamit az, hogy "ionizáló, és nem ionizáló sugárzás", akkor fél pillanat alatt rájön, hogy ez kamu.

De pl. ilyen az a - sajnálatosan komoly szakembernek tűnő egyének által is hangoztatott - állítás, miszerint "csak az viseljen maszkot, aki beteg". Ez azért kapott ekkora teret, mert mint kiderült, globálisan nagyon kevés arcmaszk volt, jóval kevesebb, mint amennyire szükség lett volna, és így akarták elejét venni annak, hogy az emberek rájöjjenek, hogy tényleg nincs elég. Inkább kicsit kamuzzunk, beszéljük le őket a vásárlásról, ameddig nem gyártanak le eleget. De ez más téma. Az állítás: "aki egészséges, annak felesleges hordania". Ez is több sebből várzik. Egyrészt: általános iskolás tananyag a lappangási idő. A kórokozó a lappangási időszak alatt is fertőz, sőt, sokuk akkor fertőz a legjobban. Ennek az időszaknak pedig a jellemzője, hogy nincsenek a fertőzésre utaló tünetek. Ergo egészségesnek tűnik az ember. A gondolat másik része pedig az, hogy "nem véd a fertőzés ellen". Ez megint csak természettudomány. Nincs olyan, hogy valami véd, vagy nem véd. (Vagy legalábbis ilyen formán csak nagyon ritkán.) Olyan van, hogy "véd, de csak adott mértékben". Csak az emberek nem szeretnek fokozatokban gondolkodni. Vagy igen, vagy nem. A valóság pedig a kettő között van.

Végül: tessék minden hírt több forrásból ellenőrizni! Amit semmilyen komolyabb portál nem közöl le, az elég valószínű, hogy kamu.

2020. aug. 3. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
17%
Nehéz kérdés: szerintem ha több helyen megjelenik, akkor többnyire igaz.
2020. aug. 3. 11:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
89%

"Nehéz kérdés: szerintem ha több helyen megjelenik, akkor többnyire igaz."


Na, én ezzel azért erősen vitatkoznék. MINDIG utánajárok annak, hogy amit olvasok, az vajon igaz vagy sem, a múltkor 4-5 oldalon is ugyanazt írták, épp csak az volt a dolog szépséghibája, hogy mindegyik oldal egytelen oldalra hivatkozott, a Népszavára, ahol először jelent meg a cikk.

No, így aztán nem is voltam meggyőződve róla, hogy ez valóban igaz és úgy van, ahogy írják.

2020. aug. 3. 12:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
85%
Leginkább a forrásból. Mármint, hogy hol olvastad/láttad. Na meg hogy mi az eredeti forrásmegjelölés.
2020. aug. 3. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
77%
Ez a cikk erről szól: [link]
2020. aug. 3. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!