Mit akarsz a boldogságtól? Miért várod úgy?

Erőt. Hogy meg tudjak, és meg akarjak bírkózni a mindennapi jóval-rosszal, és hogy utána, összességében azt tudjam mondani, hogy na, ezért megérte. Mert több volt az olyan tevékenység, ami boldoggá tesz (még ha nehéz volt akkor is), mint ami nem.

De nem várok semmit, tudom, hogy rajtam múlik, és nem kívülről jön.

Már rég tudom, hogy az:

"Életed, egy múló pillanat, egy tarka kép, mely mögötted marad", így nem várom...

A boldogság létezik, de múlandó, és nekünk magunknak kell megteremteni, nem pedig várni rá.

Tulajdonképpen szerintem az a nyitja, hogy megismerem önmagamat, hogy én milyen élethelyzetben, milyen körülmények között, milyen hivatással, mennyi pénzzel stb. érzem magamat teljesnek, azaz "boldognak".

Innentől fogva pedig a boldogság egyik kulcsa ennek a megközelítése, a másik pedig a mindset, hogy képes legyek mindezt értékelni is.