Ki érzi magát ideges típusnak és miért?

Bennem folyamatosan gyűlnek a dolgok. Úgy gondolom alapból egy nyugodt ember vagyok, de ha minden összejött, akkor robbanok és sajnos túllépek egy szintet a dühben. Tehát, ha van mondjuk egy hosszú, rossz időszakom, akkor tartom magam, élem az életem, majd jön egy pont, amikor nagyon felhúzom magam. Ilyenkor csak az ideg megy a fejemben, másra se tudok gondolni, csak, hogy mi történt, látszik rajtam, hogy forrongok a dühtől. Ha valaki megkérdezi mi a gond akkor kiadok magamból mindent. Nem egyszer volt, hogy nem tudtam mást csinálni, telefonon az utcán ordibáltam el, hogy mi történt.

Azért ilyen nagy kiakadás ritkán szokott lenni. A hétköznapibb düh nálam inkább úgy nyilvánul meg, hogy nem tudok másra gondolni. Pont most egy ilyen dühítő szituációban vagyok benne. Kellene tanulnom, nézem az előadásokat és csak azon jár az agyam, hogy mi történt, mit kellett volna máshogy csinálni, hogy lehetne megoldani.

Plusz a menstruáció nálam nagyon beleszól a kedvembe. Akkor szokott lenni, hogy szinte, ha csúnyán néz rám valaki már robbanok. Mikor anyámmal éltem még és egyszerre volt meg nekünk, csoda, hogy nem öltük meg egymást.

22L

Az értelmetlen fságok. Ha valami nem úgy van ahogy lennie kell.

A melóhelyen elengedem, nem az én dolgom. Másutt azért könnyebb.

Ha lehet röhögök, vagy sóhajtok...de van hogy megcsapkodom a falat vagy egy fát.

Folyamatos stressz/idegeskedés attól a pillanattól kezdve hogy felébredek, addig amíg el nem alszok. Elsősorban úgy nyilvánul meg hogy türelmetlen, sokszor (csak verbálisan) agresszív vagyok másokkal, illetve sűrűn vannak hangulatingadozásaim is.

Problémamegoldásként (vagyis inkább az elfedéseként) próbáltam már a füvet kisebb, az alkoholt nagyobb mennyiségben, de egyik sem volt kielégítő megoldás.

Jelenleg egy orvos álltal felírt stresszoldót/antidepresszánst szedek, és úgy néz ki hogy hatásosabb mint az elözők.

28/F

Gyerekkorom ota iszonyuan fel tudom baszni magam. Igazsagtalansagon, butasagon, de sajnos felreertesen is. Szamomra az udvozito, ha oszinten, ott es akkor kimondom, mi bajom, es akkor megkonnyebbulok, akar a haragom is elparolog. Csak van egy nagy gond. Hogy mas emberek nem igy mukodnek. Megsertodnek. Kegyes hazugsagot varnak. Oke, viselkedem, ha a helyzet megkivanja. De elsiklani ilyesmi felett nem tudok. Szoval altalaban kiadom a feszkot. Az emberek altalaban meglepodnek, tolem nem erre szamitanak.

Van, hogy igyekszem, viszont olyankor csondben megut a guta.

N, 50.

Nagyon hamar dühbe jövök, és akkor széttépném a szavannát, meg mindent is :D izgulok is előre mindentől.

De hamar lenyugszom és csak nevetek utána rajta, hogy milyen idegbeteg voltam :D ijesztő lehet.