Aki skizofrén, azaz más énje is van, az úgy jön létre, hogy az ember sokáig önbizalom hiányban szenved és végül agyilag megzavarodik, vagy örökölhető is lehet?

Skrizofénia:

[link]

Te a disszociatív személyiségzavarra gondolhatsz.

[link]

De amúgy:

Okok

A disszociatív zavarok hátterében sokszor valamilyen gyermekkori zavar, trauma áll. Ez lehet testi fájdalom, kínzás, szexuális bántalmazás, érzelmi erőszak, esetleg félelmet keltő, vagy kiszámíthatatlan otthoni körülmények, háborús környezet.

A gyermek sokkal alkalmasabb arra, hogy ezeket a problémákat megpróbálja magától eltávolítani, távol tartani. A traumát esetleg úgy éli meg, mintha az nem vele, hanem egy másik emberrel történt volna meg. Ha egy gyermek megtanul így védekezni a traumák ellen, lehet hogy egész életében ezt fogja alkalmazni.

Egek, ne a Széttörve és társai hatásvadász filmekből tájékozódj!

Akinek disszociatív zavara van, - mint nekem is - annak van több én-állapota. De ez egyrészt nem ön-és közveszélyes őrültséget jelent, és nem is feltétlenül teljesen különálló személyiségek alakulnak ki. Sokaknál csak "fázisok" vannak. Ezek meg nem gonoszak, sorozatgyilkosok és egyebek, mint amiknek Hollywood szereti beállítani. Olyan durva "harc" se szokott lenni a fázisok között, mint pl. a Harcosok klubjában. A köztudatban fájdalmasan leegyszerűsítik és démonizálják az egészet.

Az én-állapotok egyrészt azt szolgálják, hogy a traumatikus élményeket, amikkel nem tudna megbirkózni, leválaszthassa magáról a beteg, és félretehesse egy "dobozba". Mintha nem is léteznének ezek az emlékek. Másrészt minden én-állapotnak célja van, meg akarják védeni az alap fázist és egymást, nem tesznek olyat, amivel az egyénnek ártanak, hiszen azért léteznek, hogy minél jobb legyen az egyénnek, hogy megbirkózzanak azzal, amire ő képtelen lenne "egyedül". De ezek nem idegen emberek valakinek a fejében, hanem a saját személyiségének a felszakadozott részei.

Átlagban ahány én-állapot van, annyi komoly traumája van az egyénnek, mert minden megrázkódtatás esetén az agy arra törekszik, hogy védje magát, és lehasít egy darabot a tudatból, hogy a tudat az eseményeken kívülre kerülhessen. Mindenki disszociál bizonyos mértékben egyébként. A gyerekek hajlamosabbak rá, a felnőttek hasonló helyzetekben már inkább poszttraumás stressz-szindrómát kapnak.

A skizofrénia ellenben SZERVI probléma, ami megfelelő gyógyszerrel minden további nélkül kezelhető. Két vegyületet nem megfelelő arányban termel az agy, vagy túl kevés van az egyikből, vagy túl sok. Ennek az-az eredménye, hogy az információt befogadó szerv és az agy között létrejön egy értelmezési galiba. Mielőtt az agy érzékelhetővé formálná az információt, plusz információkat ad a befogadott információhoz; szagot, hangot, képet, stb. Erre szokták azt mondani, hogy hallucináció, de megint csak szokásuk eltúlozni a filmeknek ezt. Nem úgy néz ki 90%-ban, mint egy LSD trip. Az apró, észrevehetetlen plusz információktól a zavarókig széles skála van. Mi minősül zavarónak? Mondjuk azt hallja, hogy zümmög egy légy, és irritálja, de nem találja sehol a legyet, mert plusz hanganyagot küldött neki az agya. A hajlamot lehet örökölni, de trauma is szerepet játszik a kialakulásában. DE a skizofrént se lehet "agyilag zavarodottnak titulálni". Gyakran EXTRÉM MÉRTÉKBEN intelligens emberek, akik zseniális szellemi teljesítményre képesek. Ezért van az, hogy az érzékcsalódások is annyira élethűek. Sokaknál van, hogy logikai hibákat keresnek a vélt érzékcsalódásokban, és ez alapján próbálják eldönteni, hogy valóság-e. Mire az agyuk KIJAVÍTJA az érzékcsalódásban lévő logikai hibát, hogy hiteles legyen. Ez egészen lenyűgöző. Ilyen logikai képességei az egészséges emberek nagy részének nincsenek.

Csak, hogy tisztán lássunk: Az önbizalomhiány következménye a DEPEDENS /túl ragaszkodó, túl alárendelődő/ személyiségzavar lehet vagy a NÁRCISZTIKUS személyiségzavar /belül értéktelennek érzi magát, és ezt igyekszik túlkompenzálni a külvilág felé arrogáns viselkedéssel, az eredményei túlfújásával és mások leminősítésével/. Egyik sem szervi elváltozással jár. Beszélgetős terápiával gyógyítható.