Hogy hozzam be a sportot a mindennapjaimba?

jövő héttől elvileg nem kell már védettségi a konditermekbe.

ha meg már lemész és befizeted a lóvét, akkor csak edzel is.

így én a helyedben inkább edzőterembe mennék.

az otthon a nyugalom helyszíne, a pihenésé.

a kutyusodat meg sajnálom...én is mindig vittem magammal az enyémet kocogni.

Részvétem kutyusod miatt.Ha egészség, akkor cardio. Kocogni járok és is, nem mondanám, hogy túlzottam szórakoztat, de jobban érzem magam utána.

Személy szerint mikor mennem kell és nincs kedvem, nem agyalok csak robotpilótára kapcsolok és húzom a futőcipőmet.

Ha van a közeletekben edzőterem, akkor azt ajánlom én is.

Én egyszerűen soha nem szerettem sportolni, gyerekkoromból még mindig megvannak a tesiórák katasztrofális és megalázó emlékei, sok dologhoz egyszerűen béna vagyok (totál kétbalkezes, egy labdát nem kapok el) és úgy alapvetően soha nem tudtam élvezni a mozgást, nekem nem okoz örömet, nem frissülök fel tőle stb.. Viszont rajtam volt súlyfelesleg, ami zavart is és egy idő után éreztem is, hogy nem tesz jót a mozgásszegény életmód. Első körben én is letöltöttem kismillió edzős alkalmazást, kerestem videókat a youtubeon, előszedtem a biciklimet stb., hogy na akkor én majd edzek. Ebből az lett, hogy sokszor még az első edzést sem csináltam végig és a biciklizést abbahagytam ilyen egy-két alkalom után. Halálosan untam és kifejezetten rossz, nevetséges érzés volt belegondolni, hogy pl. ott a kisszobában szánalmasan emelgetem a karjaim, ugrálok stb. Többször nekiláttam, de tényleg mindig ez lett a vége, abbahagytam. Sokáig nem akartam edzőterembe menni, mert minek, itthon is lehet edzeni (lol), messze van, mások előtt kell stb., de egyszer rászántam magam és azóta járok egy csoportos spinracing órára. Most sem magát a mozgást szeretem és elsősorban nem az motivál, de tök jó mindig a hangulat, sokszor ugyanazok az arcok vannak, az edző is egy fiatal velem egyidős lány, mindenki jófej, nekem is van így egy-egy este programom. Úgyhogy szerintem a társaság sokat jelent. Ha van valaki, akivel otthon is tudsz együtt mozogni, akkor az is jó lehet csak nekem volt ilyen családtagom, barátom. Ahogy írták valakit az is motivál, ha rászánod a pénzt, ez szerintem nem én vagyok (:D a vírus alatt vettem egy-két edzős cuccot meg befizettem online edzésekre, de nem csináltam semmit, csak bántam utána a pénzt), de lehet valakit tényleg ez is motivál.

Engem semmi nem motivál. Néha a jóga jó érzés, de az meg mivel kezdő vagyok nekem otthon olyan érzés, hogy ha kívülről látnám magam, szerintem egy merő szánalomnak tartanám magam.

Heti egy alkalommal bicajozunk a férjemmel legalább 30 kilométert. Ezen felül heti egy-két alkalommal elmegyünk a Duna partra. Edző cuccot szoktam húzni, a férjem fut. Én ha van kedvem kocogok, ha nincs, akkor csak sétálok egyet. Az is pont annyival több, mint az otthon tespedés. :) A lényeg, hogy egymást igyekszünk motiválni. Ha nincs kedvünk futni is megyünk legalább sétálni egyet.

Mostmár kezdem egy-egy egyéb alkalommal is kiegészíteni a heteimet, amikor felsétálok mondjuk egy szép kilátó helyre, hegyre, dombra, akárhova. Egyedül, a saját tempómban. Ez amolyan én idő.

A legjobb, ha fizetsz érte előre. Akkor muszáj menned.

Úszás tanfolyamot választanám.