Mennyire fogadják el az ismerőseid, rokonaid, amikor egyedül akarsz lenni, és nem akarsz senkivel beszélni, találkozni?

Szerintem ez normális.Nincs ezzel semmi baj.Mindenkinek kell egy kis énidő.

Ha ezt nem értik meg akkor ők máshogy működnek mint te de ettől függetlenül ez tolerálható dolog és nem antiszoc attól az ember.Főleg ha mozgalmasan telnek a napjaid és 1 napot csendben töltenél teljesen érthető.

Nekem volt ilyen ismerősöm aki nem értette ezt a dolgot hogy nincs mindig kedvem őhozzá futkosni még vasárnap is mert ő unatkozott XD

Az lett a vége hogy már nem vagyunk barátok.Mikor én unatkoztam ő nem állt mindig a rendelkezésemre és én egy szót nem szóltam

Akinek ez nem jó azzal mit tudsz kezdeni?Mindenkinek kell egy kis szabadság mint azt már írtam.

Akkor nincs baj ha a szülők megértik ezt hisz ők nagyon fontosak az ember életében kortól,nemtől függetlenül a többivel pedig ne foglalkozz.

Barátok jönnek,mennek de a szüleid örökre a szüleid maradnak

Én sem volnék egész nap a szülőkkel.Pár óra,egy ebéd és beszélgetés