Mit tennel a helyzetemben?

Hiaba szolnak eszervek a mostani iskola mellett, ilyen aron nem eri meg. Lehet nemszeretem is, meg te vagy erzekeny. Nincs ertelme kibirnod, mert ez nem erosse tesz, csak a vegen depresszios leszel, szorongsz, vagy siman nyomorultul erzed magad.

Menj haza. Mielott megleped, figyeld meg, az elhatarozas utan megsem annyira akarsz ( neha ilyen is elofordul), vagy boldogan mesz vissza.

Batorsag visszalepni is. Be lehet ismerni, ha valami nem ugy jon ossze.

Gondolom szeptemberben költöztél be (mert tavaly ugye nem voltak kollégiumok), jelenleg október vége van, próbálj közeledni a társaidhoz, és januárig mindenképp várj.

Ha tényleg nem bírod, félévzáráskor válts, de én a helyedben nem váltanék. Tudom, hogy egy szopás a középiskolai koli, gyűlöltem én is minden percét, mármint a szobatársaim szerettem, de a szilencium, a kimenőrendszer... Azt mondták ott mindig, hogy nem lesz belőlem semmi, aztán egész szép karrierem van 25 éves létemre, amit egyetem mellett építgettem, és azt mondták, majd visszasírom, de nem sírom vissza, sőt, egyre inkább azt érzem, hogy felgyújtanám az egészet úgy, ahogy van.

Viszont mégse csinálnám másképp, mert ha nem ebben a gimnáziumban érettségizek, nem ezek a tanárok tanítanak, sosem jutottam volna be egyetemre, és néhány tanár az életemre is komoly hatással volt. A kisvárosi iskolákat is ismerem. De a válaszom olvasásánál vedd figyelembe, hogy én szélsőségesen munkamániás vagyok, de tényleg, olyan szinten, hogy kapcsolatom bomlott fel emiatt.

Döntsd el, mi a fontosabb, a jövőbeli jó karrier, vagy az, hogy most jól érezd magad.