Miért nézik le egyesek a mentálisan beteg embereket?

Az indiánoknál nagyon is tisztelték őket.

Ahogy a melegeket is.

Az angol kultúra viszont csak abban hisz amit lát én úgy képzelem el a mai társadalmat , mint aki meg van győződve róla hogy a szoba a világ hisz ő csak abban hisz amit lát tehát a falat.

A lenézés egy kificamodott hála. A lenézésnek mindig az a pszichológiai gyökere, hogy valaki elégedetlen magával, jogosan, vagy vélten úgy éli meg a saját életét és saját magát, hogy valami nincs rendben, valami hiányérzete van. Ez aggasztja, nyomasztja. És mihelyst talál egy vélt vagy valós módon gyengébbet, nálánál is hátrányosabb helyzetűt, azonnal bekapcsol nála, hogy de jó, ugyan egy rakás szar vagyok, de van, aki mégszarabb és tulajdonképpen a hálaérzet megy át egy egóvezérelt fölénybe.

Ne törődj velük, gyakorlatilag elárulták magukról, hogy mennyire bizonytalanok magukkal.

Miért félsz? 3as

A pszichotikusok is isten által teremtett emberek

Illetve nem biztos , hogy jóval több de minden esetben több hisz a közösség úgy jön létre hogy valakit kizárunk és ezek a kizárt személyek nem a közösség hit rendszere szerint fognak élni .

Persze ha a közösség vagy társadalom elfogadóbb lenne velük akkor ők se lennének veszélyesebbek mint egy átlag ember de nem akarom a társadalom nyakába varrni a felelősséget minden embernek maga kell döntéseket hoznia hogy mit szeretne.

Hogy miért?

Mert lelki roncsok.

Persze én csak a lelki problémákkal élő emberekről beszélek.

Az emberek nem látnak,nem tudnak semmit.

Csupán azt lássák,amit mutat,avagy ami látszik kívülről.

De azt nem tudják elképzelni,hogy ezek az emberek "szenvednek".Persze,amit ki is használnak néhányan,egy jópáran.

Belekötnek,kritizálják,csúfolják,beszólogatnak,ráemelik az ördök karmaikat.De azt nem veszik figyelembe,hogy ők teszik őket még lelki roncsabbá.Míg végül betelik a pohár.És elszabadulnak az érzelmek.Ezúttal már nem lesznek jelen a mindennapi életben.Csupán sarat szórnak rájuk,és talán imádkoznak értük,hogy ne elkxrhozzanak.

És mindez azok bűnei,akik a halxlba taszigálták őket.

Ők a bűnösök akik elvették saját életüket?

Nem pedig azok akik,nyomorulltá tették minden napjaikat,és halxlba vonszolták.

Míg szegényekért talán imádkoznak,és elkxrhoznak/tak.

Addig ezek az önelégült,gyilkosok,velejéig romlottak,csak élik tovább mindennapjaikat,bűntudat,fájdalom,megbánás nélkül.Ők vitték a szavaikkal,tetteikkel a halxlba.És mégis elszórakoznak minden egyes órát,napot az életük minden pontján,napján.

Nem vesznek tudomást arról,mit tettek.Mit csináltak.

Belehajszolták a végzetbe őket.

Minden szavukkal,tettükkel.

Csak élik nyugodtan napjaikat,éveküket.

Nem gondolnak arra,mit tettek.

Hogy meghaltak miattuk.

Önelégülten élik tovább életük minden percét.

És ők nem lakolnak meg tetteik miatt.

Nem sírnak minden este,amiért elvettek egy másik életet.

Nem gondolnak vissza azokra a napokra,mikor mit tettek vele.

És remélni tudja az ember csak hogy velük is megtörténik egyszer.És végre szembesülnek majd a tetteikkel.Amit ők tettek annak idején.Most vissza kapják.És talán ők is arra a sorsra jutnak.