Vajon lesz még olyan korszaka az emberiségnek, ahol nem az énközpontúság lesz a fő eszme?

#1: De, fel lehet. Én úgy nőttem fel, hogy hónap végén kenyérre sem volt pénzünk. És boldogak voltunk, én is, a testvéreim is, a szüleink is. Aki azt mondja, hogy "nem lehet normálisan gyereket felnevelni", az azért mondja, mert luxus körülmények között akar élni. Meg akarja magának és gyerekeinek engedni a legújabb, legdrágább cuccokat. Közben meg elég ha van mit enni és be tud járni a gyerek iskolába. Nem kell több a sikeres felneveléshez. Ha megfelelő értékrenddel rendelkeznek a szülők, akkor ilyen "rossz" körülmények között is boldog lesz mindenki. Mi másra lenne szükség az életben?

#2: Nekem nem fáj. Egyszerűen csak természetellenes gondolkodás. Ha így gondolkodtak volna mondjuk 2000 éve az emberek, akkor mi most nem lennénk itt. Mármint nem csak mi mint személyek, hanem mint az emberiség.

#3: Ahhoz, hogy ne csesződjön el mégjobban az emberiség? Nem sokkal. Csak annyival, hogy racionálisan gondolkodok, és a legfontosabb számomra a gyereknevelésben az, hogy ezt átadjam. Sokan sajnos erre sem hajlandóak manapság.

#4: Ez így van. De remélem érted azt, hogy ez hova vezet. Mert ha az emberek mondjuk 10%-a nem akarna utódokat, és a többi 90% meg igen, akkor azzal nem lenne semmi baj. Ma az emberek kb. 85%-a nem akar gyereket nevelni. Ettől függetlenül ténylegesen csak úgy a 30%-uknak nincsenek gyerekeik, a többi 55%-nak viszont úgy van, hogy közben nem akarja rendesen felnevelni. Nem akarnak velük foglalkozni, a minimumot adják ahhoz, hogy életben maradjanak. Nálunk az iskolában a kisebbik lányom osztálytársainak szülei között szinte mindenki ilyen. Ezzel elég nagy fejfájást okoznak sokszor. 4. osztályban például azért maradt el az osztálykirándulásuk, mert a legtöbb anyuka benyögte, hogy "ő nem fogja elvinni a helyszínre a gyerekét, mert az messze van nekik és nagy időkiesés". Buszra nem volt pénz, a kinézett helyszín pedig 10 km-re volt a várostól. Én és egy másik szülő felajánlottuk, hogy párukat elvisszük, elég lett volna még 2 szülőnek ugyan ezt megtennie. Senki más nem vállalta, még a saját gyerekének fuvarozását sem. Ez az az 55%, amit említettem az előbb. Maradt a 15%, ők azok akik normálisan fel akarják nevelni a gyerekeiket. Most kb. ez az arány, 55%-15%. De ha ez így megy tovább, akkor nemsokára méginkább el fog menni abba az irányba a történet, hogy nem akarnak gyereket az emberek. Ezzel csak annyi baj lesz, hogy a normális emberek száma drasztikusan le fog csökkenni, az idiótákból meg rengetek lesz. Ezért írtam azt a kérdésben, hogy "Vagy majd korlátozva lesz a szaporodás?". Mert ha idióták népesítik be a Földet, akkor abból nem fog semmi jó dolga származni az emberiségnek. Valaki erre rá fog eszmélni időben, ebben szinte teljesen biztos vagyok, és tenni fog annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Viszont ekkor már késő lesz. Már most is majdnem késő.

#5: "régen se a gyerek volt a legfontosab" De, az volt. "egyszerűen nem volt választása a nőknek. Vagy férjhez ment és szült, vagy nem élt meg." Ez így van sajnos. Régen hány gyerek nőtt fel szegény körülmények között? Minden második. Ez máshogy nem kivitelezhető, csak úgy, hogy ő legyen a legfontosabb. Kérdezz meg idősebb embereket (legalább 80 éveseket), szinte mindegyik azt fogja elmondani, hogy a szülei amit csak tudtak, azt megtették értük. Az nem számított, hogy a szülők hogyan élnek. Csak az, hogy a gyereknek meg legyen minden, ami kell az élethez. Az én szüleim is így nőttek fel, és így is neveltek engem szerencsére. Ha nem így gondolkodtak volna, akkor én most nem élnék, nem is születtem volna meg, mert már a születésem előtt is a mai szóval élve "létminimum" alatt éltek a szüleim. Én is örököltem ezt a gondolkodást, és szerencsére a férjem is ilyen még. Ez kell ahhoz, hogy havi 300 ezer nettóból (összesen, ez kettőnké) sikeresen fel tudjunk nevelni 3 gyereket. Mindegyikük boldog így is, és mi is. A nagyobbik lányom idéntől már egyetemista, ott is tud ugyanúgy boldogulni, ahogy eddig is tudott. Nem kell ennél több pénz a gyerekneveléshez. Aki azt mondja, hogy kell, az vagy hazudik, vagy csak luxus körülményeket akar teremteni.

#6: Nem akarok, én is az vagyok.

#8: Igen, ilyenek voltak. Általánosságban nem volt jó régen élni, főleg nőként nem. Nem is ezt firtattam a kérdésben. Hanem az értelmes fennmaradáshoz szükséges mentalitás eltűnését.

De a gyereknevelés csak egy része az eredeti kérdésemnek. Nem ezen volt alapvetően a hangsúly. Hanem az egocentrikusságon. Csak ugye azért is jött ide a gyereknevelés, mert az ilyen gondolkodás mellett nem valósulhat meg, hiszen ahhoz be kell kerülnie az "én" mellé egy másik személynek is.