Nőknél amikor már a 10. okj-s papirért hajt valaki az miért van, valamit kompenzál ezzel, hogy még majdnem 30 évesen is tanul?

Tanulni mindig érdemes!

Egyébként a családalapítást nem elvárás és nem kötelező 30 év alatt elkezdeni.

És aki gyereket csinál karrier helyett, ennyi erővel nem kompenzál? Jaj hagyjuk már.

Van, akinek a tanulás egy hobbi. Másnak a sport az. Vagy mindkettő. Az emberek között viszonylag sokan vannak, akik szabadidejükben produktívak, alkotnak, fejlesztik magukat. Sokan a családjukkal együtt csinálják ezt (szüleikkel, testvéreikkel, párjukkal, mert tudod ők is család). Ezeknek a tevékenységeknek egy része papírral is jár.

Ha valakinek van normális állása, normális élete (nem, ehhez nem kell gyerek meg házasság), el tudja magát látni és úgy tanul, akkor az égadta világon semmit nem kompenzál.

Ha valakit más tart el és gyakorlatilag picsát mereszt, akkor meg teljesen mindegy, hogy az ezredik végzettségét szerzi vagy az ezredik gyereket tolja ki, ugyanúgy nem komplett. De aki magának finanszírozza ezt és ura a helyzetnek, annak egyszerűen csak ez jelenti az életet.

Megvallom őszintén, engem is jobban izgat egy doktori, de még egy cukrász képzés is jobban lázba hoz, minthogy sorvasszam az agyam egy 2 éves mellett, szóval tudok vele azonosulni.

10. OKJ helyett negyedik diplomát mondanék a magam esetében és nem, nem kompenzálok, épp ellenkezőleg, erre rendezkedtem be.

20 éves korom óta egyre erősebben érzem, hogy a hátam közepére sem kívánok gyereket. Onnantól, hogy ezt eldöntöttem, gyakorlatilag nem sürget semmi. Állásom van, lakást örököltem, a családom "kész", innentől nincs más teendőm, mint az általam megkeresett pénzt olyan dolgokra költeni, amik engem, az én boldogságom és egészségem szolgálják. Meg a szeretteimét. Szóval tanulok. 💅

Rossz döntéseket hoz. Unja a jelenlegi munkáját, nem szeret dolgozni, de reménykedik, hogy más szakmát jobban fog bírni vagy betanított munkából szeretne kitörni. Azonban ha jó döntést hozna, akkor 1 papírral is sikerülne.

Ugyanakkor sajnálom.

Sajnos én is ebben a cipőben járok. 3 darab munka mellett elvégzett OKJ és egy második egyetem, természetesen munka mellett.

Nem, NEM érdemes mindig. Az első kettő OKJ-m kuka az első diplomámmal együtt. A harmadik OKJ és második diploma (egy szakmát jelentenek) már nem kuka, sőt, ebben dolgozom, de ezt egy bootcamp-pel is elértem volna.

Konkrétan rámentek a huszas éveim és SEMMIRE se volt időm. Konkrétan két éve ránk köszöntött a COVID úgy, hogy semmit se változott az életem, mert előtte se éltem.

Embertelen dolog munka után rohanni, futni egy iskolába, ahol este 8-ig, 9-ig ott ülsz. Vagy épp hétvégén korán kelni és ott rohadni 7 órát egy iskolában akár mindkettő hétvégi napon - ebben is volt részem.

Jelenleg is azért lógok itt, mert próbálok tanulni beadandó miatt. Természetesen hellyel-közzel sikerül csak figyelnem.

Konkrétan férfiakkal ismerkedni se volt időm. Most se lenne időm kapcsolatra, kivéve, ha a másik is lassan akarna indítani.

Mindenképp meg kell próbálni kitörni, de nagyon végig kell gondolni, MIT tanuljon az ember és HOL. Különben semmi értelme nem lesz, csak elveszi a legértékesebb fiatal éveket, a mentális és a testi egészséget is roncsolja. Fizetős sulik a pénzt is viszik, nekem millióim bánták, de nem túlzok.

30 felett is lehet családot alapítani, csak az ember párkeresésnél a maradékból válogat, a szülés pedig egyre kockázatos, a test egyre kevésbé regenerálódik utána, egyre fáradtabban neveli az ember a gyereket és idős lesz, mire az egyáltalán leérettségizik.

29N

#6

De, tanultunk és tanulunk is főállás mellett, csak nem nyomorként meg tünetként éljük meg, hanem a világ legtermészetesebb dolgaként, ami minket teljesebbé tesz.

Csak egyszerűen nem tudunk azonosulni veled, ennyi.