Hogyan kezeljem azt, hogy rengeteg konfliktus van a környezetemben emberek közt, és teljesen egymásnak ellentmondó dolgokat vázolnak fel egymásról?

Én így szoktam:

Megnézem, hogy az illetőnek tényleg van valami baja amit kezelni kell, vagy csak csepüli, kritizálja a másikat.

Ha tényleg van valami ésszerű problémája, akkor mondom hogy megértem és megkérdezem, hogy mi erre a megoldása és segítek, ha tudok.

Ha csak kritizál másokat, akkor arra az alábbiak valamelyikét szoktam:

- megmondom hogy erre nem vagyok kíváncsi és megkérdezem nincs-e valami jó híre.

Vagy

- megkérdezem, hogy ő mit követett el ez ellen a személy ellen akit kritizál. Ha azt mondja hogy ő ugyan semmit, akkor megkérdezem, hogy ő csinált-e valami hasonló dolgot, mint amiért kritizálja a másikat.

Ezek elég hatékonyan szokták kezelni az ilyet.

És ahogy mondtad, a vádaskodások gyakran ferdítések, vagy hazugságok. Neked nincs ezekre szükséged.

Édesanyámnak pont volt ilyen, amikor én kicsi voltam. Két anyuka összeveszett, egyszer az egyik szapulta a másikat anyukámnak, utána a másik. Én mindig ott voltam a közelben, szóval ezt én is hallottam, de mivel nem nekem mondták, ezért nem csatlakoztam a beszélgetéshez.

Anyukám jól kezelte, sosem szólt ehhez semmit, végighallgatta őket csendben, bólogatott, talán 1-2 szót fűzött hozzá, aztán a saját dolgával foglalkozott, miután elbúcsúztak, sosem mesélte ezt apukámnak, hogy miket hallgatott végig, egyszerűen csak úgy állt hozzá, hogy ő egy lelki szemetesládaként szolgál most, de nem akar pártokra állni, nem is ez volt a feladata, ráadásul mindkét nő kedves volt neki.

A két anyuka valamivel rá kibékült.

Utána nem volt a kellemetlen szituáció, hogy anyukám bármelyiket szapulta volna.