Egy autoritatív, nárcisztikus, kritikát elviselni nem tudó ember vélhetőleg hogyan reagálja le azt, ha én kritikával illetem, és nárcisztikusnak nevezem?

Ebben igazad van, semmi nem fog változni. Ő sem fog megváltozni, sőt, mi több, nem is akarom megváltoztatni őt, nincs is jogom hozzá. De amikor a másik fél túl gyakran veti el a súlykot, folyamatosan felhatalmazottnak érzi magát arra, (és ezt meg is teszi), hogy sértegessen, lelkileg bántalmazzon, sőt, mi több, lelki zsarolással, ráhatással manipuláljon másokat, éreztetni kell vele, hogy van egy tűréshatár, és nem feltétlenül kell elviselni azt, ahogyan másokat kezel- időnként vissza KELL tudni adni a labdát, mert ha az ember csak nyel, és kerüli a konfliktust, idővel csak saját magát betegíti meg.

Köszönöm a válaszokat, jótanácsokat. Elgondolkodtam rajtuk. Néha még ugyan játszadozom a gondolattal, hogy személyesen is felkeressem az illetőt, hogy közöljem vele: kész vagyok bocsánatot kérni tőle mindazért, amit elkövettem ellene, és amivel megbántottam őt, ugyanakkor - mivel nem tartom őt jó embernek (sőt, kifejezetten egy nagy hangú, akaratos, erőszakos, másokkal folyamatosan játszmázó, érdekektől fűtött manipulátornak tartom, azért is teszek nála személyes látogatást, hogy amellett, hogy bocsánatot kérek tőle egyúttal azt is közöljem vele, hogy innentől kezdve le is kívánom zárni a vele való kapcsolatomat minden létező szinten. Ennek persze nem tudom, hogy (különösen egy ilyen embernél) mennyi értelme van. Sokszor az a baj, hogy az illető, és a múltbéli tettei naponta zakatolnak a fejemben, mint egy rossz démon, akiről pedig tudom, hogy a hátam mögött csak rosszat kíván nekem.