Ez miért probléma?

Nem lenne probléma, az udvarias kétséged számomra.

Lényeg,hogy a kollégádat mindenképp zavarja; hogy valaki bárki mást, aki akár nem is ismer, zavarja-e, az talán valamennyire irreleváns. :) Amúgy, szerintem végülis rokonszenvez veled; rosszat nem mondott. Mármint, okés, most jut eszembe, hogy azt írtad ,néha idegesíti; de szal szerintem bír téged, nem utál, nem néz le, vagy semmi ilyesmi. :):) Csak néha sok neki, de nem utál, szerintem kedvel téged, jófejnrk tart. :)

,,csak ezt mondjuk nekem még nem említette " mert nem akart beszólni, meg tapintatlan lenni, meg bunko, meg konfliktust generálni veled, mert bír téged, és asszem talán úgy érzi te is őt,meg akarja őrizni a jó kapcsolatot, hogy bírjtáok egymást, tehét nem akarta felhánytorgatni, a szemedre vetni,hogy nehogy megbántson,meg,amúgyis ,olyan kedves vagy, szal alapból is ki akarna téged megbántani, szal inkább szerintem elfogad téged, plusz még, valszeg nemnagyon szokott ezen gondolkozni,de lehet, hogy még örül is, hogy nem vagy egy bunkó, és örül,hogy egy kedves kollégával sodorta össze az élet, és neme gy kiállhatatlan bunkoval. És ő is mindig szeretne veled kedves lenni; te is mindig kedves vagy ; és ez így jó. :) Szal,nem akarta az orrod alá dörgölni, nehogy megbántson, amúgyis,tök kedves vagy; szerintem örül neki, hogy iolyen vagy.

Nagyon jó tulajdonság az udvariasság, és ő sem mondott rólad semmit rosszat, szóval nincs miért izgulnod. :) Egyébként én meg tudom érteni a kollégádat, mert én is hasonló személyiség lehetek, mint ő. Én egy olyan csapatba kerültem az új munkahelyemen, ahol mindenki nagyon érzékeny, már-már hópihe személyiség. A múltkor például egy külön meetinget kellett kiírni csak azért, mert a másik csoporttól írtak nekünk egy e-mailt, hogy segítsünk be többet az új gyakornokoknak, és több túl érzékeny kolléganőmnek gondja volt a levél "hangnemével", pedig én semmi rosszat nem találtam a levél megfogalmazásában. Vagy pl. ha a közös teams csoportban valaki kérdez valamit, és a másik előbb válaszol, és csak aztán köszön, akkor sokan azért is bocsánatot kérnek, hogy előbb válaszolták meg a kérdést, és csak aztán jött a köszönés. :D Szóval nekem már ezek a dolgok túlzottan, már-már megjátszósan udvariasak, amik egy idő után engem is felidegesítenek. De persze ez legyen az embernek a legnagyobb baja, hogy a kollégái udvariasak. :D