Csak szerintem volt ez túlzás?

Volt annó egy srác középiskolában, akire az utolsó 2 évben nagyon sokan rászálltak az osztályból, amikor kiderült, hogy egyetemre akar menni (szakközép volt, Ő volt az első az iskolából, aki egyetemre ment akkor), a tanárok is gúnyolták, minden nap elmondták neki, hogy felesleges jelentkeznie, úgy sem fogják felvenni, szándékosan rosszabb jegyeket kapott amikor feleltették, őt feleltették a legtöbbször.

Végül érettségi után felvették, és 15 évig nem hallottunk róla, nem jött el osztálytalálkozókra, a meghívást sem fogadta el.

Múlt héten volt a 15. osztálytalálkozónk, ahova eljött, és mint kiderült 2 diplomája van már, és gazdasági igazgató egy multinál.

Amikor bejött akkor a tanárokat és minket is nagyon durván leosztott, hogy "reméli emlékeztek arra, hogy mennyi fájdalmat és nehézséget okoztunk neki, hogy minden napját tönkre tettük azzal, hogy minden nap ellene voltunk, pedig Ő nem csinált semmit, csak tovább szeretett volna tanulni, és most Ő az aki sikeres és örökké hálás lesz azért amiért nem hallgatott ránk, mert benne sokkal több volt, mint bennünk összesen"

Illetve mondott még cifrábbakat is csak nem emlékszem.

Nem durva ez egy kicsit? 15 éve volt, fiatalok voltunk, tudatlanok, kamaszok.

+ Ha ennyire sikeres lenne nem dicsekedne vele.