Hogyan küzdöttétek le az emberek előtti szorongásotokat?

Gondold azt, hogy mindegyikük kecske. Komolyan. Én is szorongtam, féltem a városban az emberektől, úgy éreztem mindenki engem figyel. Most már nem érdekel senki. Sőt mi több, rájuk szólok erőteljesen, ha valami zavar. A múltkor például egy roma nő a kölykével nem voltak hajlandók megmozdulni, a Tesco-ban, rájuk szóltam hogy nekem pakolnom kell. Mert igaz, pakolnom kell a termékeket vissza a kosárba, mert mások is várnak. Rájuk szólok. Nem félek senkitől. Senkitől.

Jártam emiatt pszichológushoz és én azt a tanácsot kaptam, hogy a legrosszabb, amit tehetek, az az, ha elkerülöm ezeket a szituációkat. Minél több, számomra kellemetlen, nem komfortos helyzetbe állok bele, annál több tapasztalatot és megerősítést szerzek arról, hogy igenis képes vagyok leküzdeni őket. A pánikrohamomnál ugyanezt mondta. A legrosszabb, ha otthon maradok és bezárkózom. Én azt a technikát fejlesztettem ki, hogy folyamatosan mozgatom a lábam, és bekapok egy "varázscukorkát", ami egy egyszerű tiktak vagy szőlőcukor, akármi, és elhitetem magammal, hogy ez olyan gyógyszer, amitől minden okés lesz. És lassan tényleg elmúlik, mert a gondolataim másfelé terelődnek. De mindenkinek más technika válik be. Szerintem érdemes lenne neked is felkeresni egy orvost, aki tud segíteni.

Tudatosan ugorj bele olyan megmérettetésekbe, amitől félsz, például egy ilyenbe, így növekedni fog az önbizalmad. Ha ezeket nem teszed meg, gyáva maradsz.