Mi volt a legnagyobb hiba amit elkovettel emberi kapcsolatban?

Nem becsültem meg eléggé, azokat akik igazán szerettek, olyan természetesnek vettem, hogy nekem jár tőlük a szeretet (család), önző voltam, túl sokat foglalkoztam magammal és a saját érzéseimmel (persze nem azt jelenti, hogy én nem szerettem őket, de akkor is...).

A néhány régi gyerekkori barátaimmal nem tartottam a kapcsolatot, miután az élet külön sodort minket. Nem nyíltam meg eléggé, mert túl fontosnak tartottam az idealizált önképemet, pedig kiváncsiak voltak rám és látták bennem a lehetőségeket, elfogadtak volna, de túl hiú voltam, és inkább bezárkoztam egy rejtélyes figurának, mint hogy felválalltam volna azt aki vagyok, nem félve attól hogy még, nem az az vagyok aki akarok lenni, vagy akinek látszani akarok és a kettő eléggé össze is folyt.

Most meg itt vagyok egyedül, és már nem is látom a lehetőségét annak, hogy valaha is lesznek újra társasági kapcsolataim.

Hogy amikor már legbelül tudom hogy ez “romlott barátság” mégis vittem tovább.

Dolgozok rajtahogy ne hagyjam hogy mások átgyalogoljanak rajtam.