Ki tesz ilyet?

Legalább felvan öltöztetve..

Nem rég Pásztón megszülte a gyerekét a nő és feldarabolta a patakba dobta.Egy kutya meg hazavitte a baba fejét egy ház udvarába..

Szted?

Az ember hajlamos mások tetteiért az adott egyén személyiségét okolni.

A sajátjaiért pedig a körülményeket.

Pedig ennek a különbségtételnek nincs alapja, ez egy ún. "kognitív bias", egy gyakori gondolkodásbeli hiba.

Én azt gondolom, hogy ezekben a nőkben is ugyanúgy megvan az anyai ösztön. Vajon milyen körülmények között élhetnek, ami miatt idáig fajulhatott a helyzet? Aztán arra szoktam gondolni, hogy én milyen szerencsés helyzetben vagyok, biztonságos család vesz körül, elérhető a szociális háló, és legalább tíz különböző lehetőségem lenne egy ilyen helyzetet megoldani úgy, hogy nem kerül a baba életveszélybe.

Na hát szerencsére nem vagyunk ugyanolyanok.

Tudod, nekem is eszembe jut honnan jöhet milyen szülei lehetnek, hol élhet az ilyen, aztán tudatosul bennem, hogy egy gyermek megszületéséhez 9 hónap kell. Ha valaki képes arra, hogy fleelőtlenül szexeljen, akkor legyen képes arra is, hogy ha nem tud egy gyermekért felelősséget vállalni ne várja meg hogy megszülessen. Elhiszem, hogy sokakat nem vesz körbe család, barátok, de ha már teherbe esik legyen esze egy esemény utánit bevenni vagy elvetetni azt a szerencsétlen gyermeket. Sőt mondok olyat, hogy ha már megszüli, tegye egy kórházban és van hagyja egy babamentő inkubátorban, minthogy a szőlősbe dobja vagy át a szomszéd kerítésén. Az ilyet egy percig nem fogom sajnálni, de örülök nagyon, hogy van aki megteszi.

"sokkhatás alatt semmi épkézláb dolog nem jut eszébe"

Miféle sokkhatás? Jézusom,volt elég ideje, hogy belegondoljon hogy ez nem egy mese hanem a valóság és meg fog születni előbb utóbb a gyermek. Sokkot kapok én az ilyen elmebetegektől akik sajnos szabadon kefélnek orrba szájba és fingfogalmuk nincs mi a következménye és utána kioltják egy tehetetlen kis emberke életét. Úr isten........

5, neked van gyermeked?

Mert anyai ösztönökről beszélsz meg pszichológiai tényekről, de van fogalmad arról illetve tapasztalatod, hogy mi az anyai ösztön?

"ha már teherbe esik legyen esze egy esemény utánit bevenni vagy elvetetni [...] ha már megszüli, tegye egy kórházban és van hagyja egy babamentő inkubátorban"

Pont ez az. Nekem - és gondolom itt nagyjából mindenkinek - ezekre mind lehetősége van. Meg tudja oldani, nem kerül bajba miatta. Erre írtam, hogy nekem lenne minimum tízféle megoldási lehetőségem.

Élnek olyan nők Magyarországon is, akik még se az eseményutániról, se más fogamzásgátlási módszerekről nem igazán hallottak, nem képesek megszervezni egy abortuszt (vagy valaki telecsepegtette a fejüket, hogy az micsoda bűn), senki nem tud a terhességükről, megfelelő közlekedés hiányában nincs módjuk babamentő inkubátorhoz eljutni.

A többit persze már csak elképzelem. Megszülik valahogy, akkor már persze jobban érzik a nyomást, hogy most valamit tenni kell. De hát nyilván továbbra is rettegnek a lebukástól.

És persze az is erősen fölmerül bennem, hogy nem az anya hagyja ott a babát, hanem valaki elveszi tőle és "megoldja" a problémát.

Saját magamat a saját gyerekemmel nem is tudom ebbe a helyzetbe beleképzelni. Jól behuzalozta az evolúció a fejembe, hogy a saját gyerekemet ne tudjam bántani. Ez nem az én erkölcsi nagyságom miatt van, nem az én érdemem, hanem egy veleszületett kényszerítő ösztön. De azt is belehuzalozta, hogy a madarak (és más állatok) kilökjék a fiókák egy részét a fészekből válsághelyzetben.