A nők nagy része miért szeretik az ál-mosolyt?

Ha valaki rögtön azzal kezdni, hogy "nem az ál-mosolyt szeretik, hanem az igazit", az ezt le se írja. Mert baromira nem ez jön át a jelenlegi közösségi média világában. És direkt odaírtam a kérdésbe, hogy "nagy része", hogy ne jöjjenek a szokásos "ne általánosíts" dolgok. Aki ezen szeretne lovagolni, az egyszerűen csak sorolja be magát a "kisebbik része" halmazba, és akkor megnyugodhat mindenki.

Tehát, az ál-mosoly. A nők ezt nagyon szeretik magukra is facsarni, de még jobban szeretik, ha mások is magukra erőltetik. Ha nézegetik egy férfi internetes profilját, mindig a mosolygó képek tetszenek nekik. Akkor is, ha az a mosoly egyértelműen mímelt, mondvacsinált. Lehet, hogy már nem is látják a különbséget az igazi őszinte mosoly, és a "oké, a fénykép kedvéért magamra erőltetem, hogy mosolygok"- című majomparádé között? Ha csoportképet, szelfit készítenek, mindenkit mosolyra erőltetnek. Mi ennek az értelme? Ez akkora képmutatás, hogy leszakad az égbolt. Aki túl sok időt tölt az ál-mosolyok világában, az egy idő után ott is ragad örökre, és tényleg el fogja felejteni, mi az, ami boldoggá teszi, csak arra fog emlékezni, hogy az arcára görcsösen ki kell ültetni ezt a mimikát, mert akkor az milyen boldog képet fest róla. És másokról ugyan ezt gondolják. Mert komolyan, ki hiszi azt el, hogy egy szelfizés készítése közben annyira boldog az ember, hogy mosolyog? Mi a retekért mosolyogna? Csak azért, mert kattan a vaku? Ez mégis kit sodor eksztázisba? Talán nem spoilerezek nagyon, ha azt mondom, az igazi, őszinte mosolyt nagyon nehéz lefényképezni, mert általában egy olyan önfeledt élmény alkalmával jön elő, aminél az ember a legkevésbé se gondol arra, hogy ezt márpedig rögzíteni kéne. Engem valósággal felháborít az álmosoly. Olyan dolgokat vesz el, amire nem is gondolna az ember. De legfőképp elinflálja az igazi mosoly értékét. Kinek, és miért tetszik ez? Miért jó hamis képet festeni magunkról, és az épp aktuális érzelmi állapotunkról?

Férfiak ebből a szempontból szerintme sokkal rugalmasabbak. Nekik nem olyan fontos, hogy az a nő mosolyogjon, aki nekik tetszik. Sőt, néha egy melankólikusabb, szomorúbb érzelem még jobban is tetszik nekik, de igazából egy férfinak, ha tetszik a nő, akkor lehet bármilyen érzelmi állapotban. Akár fényképen, akár élőben. Talán úgy érzik, hogy egy szomorú nőnek jobban szüksége van rájuk, mint egy vidámnak. Persze, szomorúság is lehet megjátszott, de a mai világban sokkal inkább a boldogságot játssza meg mindenki. Nektek nincs ettől már hét ágra szóló hányingeretek?