Mi a békülés pszichológiája?

Egyszerű: elmúlik a harag.

Az ok ugyanis arra, hogy fenntartsunk sérelmeket a legtöbb esetben nem racionális, hanem érzelmi alapú. haragszom rád, ezért beszűkül a látóköröm, nem a megoldás felé haladok, hanem a sérelem fenntartása vagy megtorlása felé.

Ugyanakkor ha jól tudom tudományosan kimutatott dolog, hogy a haragot kb 3 napig lehet fenntartani érdemben. Persze a sérelmek, tüskék tovább is tudnak dolgozni, amik továbbra is megnehezítik a kommunikációt.

Évek múlván viszont már egyértelmű, hogy az adott konfliktusnak mekkora hatása volt. És bizony sok sérelemnek abszolút semmi hatása nincs évekkel később. Ilyenkor az emberke már nem érzik a haragot, nem érzik a sérelmet, mert már elengedték a veszteséget (mondhatni lezajlott a gyászfolyamat) és így már képesek az adott dolgot tényszerűen látni.

Összetörted a kedvenc vázámat? hát igen, kár érte, de végülis csak egy váza volt. Ennyi.

De ott helyben az a váza nem csak egy cserépedény amit a másik véletlenül levert, hanem az én szívem csücske amit te szánt szándékkal, gonosz megfontolásból, vagy épp a sorozatos figyelmetlenségedből eredően tönkretettél, ezáltal nem csak hogy megkárosítottál, de a személyem ellen is tettél!:D

Egyrészt: a harag, ha nem valami nagyon komoly dolog miatt alakult ki, idővel halványul vagy elmúlik. Ez változó, hogy kinél mennyi időt vesz igénybe, de azért hosszú évek alatt általában lezajlik.

Másrészt: az ilyen “örökre” összebalhézások mögött szerintem nagyon sokszor nem is az áll, hogy akkora súlyú tettet hajtott volna végre a másik, amiről úgy dönt, hogy sose fogja megbocsátani (ismétlem, ha nem valami tényleg objektíven durva dologról van szó), hanem az, hogy az egyik vagy mindkét fél túl makacs, önérzetes, és egyikük se kezdeményezi az évek alatt a békülést; vagy úgy gondolják, hogy a másikat már úgyse érdekelné, tehát önbizalomhiány is van a háttérben. Szóval szimpla kommunikációs probléma.

Na meg, ha már fizikailag sem találkoznak egymással, mert nem köti össze őket semmi a hétköznapokban, akkor egyszerűen “eltűnnek” egymás életéből. Általában nagyobb eséllyel békülnek ki az emberek, ha rendszeresen találkoznak (pl. iskola, munkahely, közös társaság miatt).