Az alkoholisták miért fogadkoznak arra hogy még egy utolsó ivás belefér? Aztán másnap megint ezzel hitegetik magukat.

A függőség erősebb, mint az akarat. Eldönti fejben a változást, de nem képes konkrétan megtenni, utána az elvonási tünet győz.

Az alkoholfüggőségnek van még egy olyan szociális vonatkozása is, hogy a szegény rétegnek menekülés a valóságból, és az "ebben a szar életben legalább ennyi jó legyen már, hogy munka után bontok 2 sört, nehogy már ennyi örömöm se legyen"-gondolkodás.

1

Mondjuk ha ennyiről szól az alkoholizmusa, hogy esténként bontania kell 2 sört, az még istenes. Attól még nem fogja elverni az asszonyt, nem fogja összeokádni a lakást és reggel fel fog tudni kelni hogy elmenjen dolgozni.

Nyilván ez is alkoholizmus, de ha az alkoholisták 90 százalékánál ez megállna ennyiben, akkor nem lenne probléma Magyarországon az alkoholizmus. Csak hát sajnos nem szokott itt megállni a dolog...

Azért, merrt a pszichés függőség nemcsak kényszeres ivással, hanem kényszergondolatokkal is jár. Az alkoholista intuíciója mindig olyan "megoldásokat" talál a leszokásra, amik garantáltan az ivás folytatásához vezetnek. Az ő fejében mindenre az ivás az előre adott válasz, mindig oda fog visszakanyarodni, és ebből a körből igen trükkös kitörni.

Nem kell "hitegetniük" magukat, nekik alapból ezt dobja a gép. Szomorú vagy? Igyál. Jó kedved van? Igyál. Le akarsz szokni? IGYÁL.

nekem amíg volt munkahelyem tudtam kontrollálni hogy csak péntek és szombat este. hét közben nem is éreztem rá késztetést mert ott volt hogy másnap menni kell dolgozni. igaz nekem nem volt és nincs fizikai függőségem, de a gondolat mindig itt van hogy miért, miért ne... most valami ünnep van, most valakinek szülinapja van, ma van a hónap utolsó napja, hétvége van, holnap már péntek, letudtam valami nagy dolgot és ilyesmik. gyártja az agy az okokat és olyan vacakul érzi magát az ember

belül hogy kihagyott egy alkalmat mikor ráérősen semmi elintézendő dologtól mentesen ihatott volna át egy estét