Miért golyózok be attól ha minden napom munka játszótér főzés házi feladat ugralóvár?

Tedd változatosabbá. Vidd el sportolni, néptáncra, verses-mozgásos-zenés gyerek klubba, kerékpározzatok együtt.

Főzz előre egy hétre. Hűtőbe, mélyhűtőbe. Felszabadul egy csomó időd az egyéb programokra. Havi kétszer egy kávé a barátnővel. Mama, papa bekapcsolása.

Amúgy minden átmenet. A gyerek nő, a feladatok változnak.

Nem értem: ti vállaltátok, nem gondolkodtál előre, hogy ez mivel jár?

Nézd inkább azt az oldalát, hogy még vele lehetsz: ha elkezd serdülni, kezelhetetlen lesz.

Mert egy unalmas mókuskerék, előbb utóbb beleőrülsz.

Csinálj programokat a pároddal, menjetek el moziba a jövő héten mondjuk. Barátkozz a többi anyukával, menjetek el kávézni.

Egy utazás is rád férne akár a gyerekkel is.

Nem vicc!

SZERETŐ. Keress egy fiatal, sulis srácot szeretőnek!

Nem vicc!

Minden toxic egy idő után, ami monoton. De őszintén, meddig is tart ez? Kb két év, a többség utána visszamegy dolgozni. Most ha visszagolndolsz a korábbi évekre, ha valamit csak két évig csináltál, arra azt mondod, hogy egy rövid szakasza volt az eletednek, nem? Ez is az, csak most tűnik nagyon allandonak. Utána jön három másik év, ami máshogy lesz húzós és talán monoton, de az is csak egy rövid szakasz, aztán megint jönnek újabb és újabb szakaszok, de mind más egy kicsit.

Egyébként - az adott körülmények mellett persze, mert azok adottak - egy csomó mindent lehet tenni, hogy az élet ne legyen monoton kisgyerek mellett se, és akinek nincs gyereke, az is tesz érte, ha nem akar monoton életét élni. Meg kell találni a módját.