Szerintetek vannak olyan emberek, akiket nem zavar egy párkapcsolatban egy túlságosan ragaszkodó partner?

Vannak emberek akik képesek lennének rá hogy sülve főve csak a másikkal legyenek, én is ismertem hasonlót. Viszont ők szerintem csak szintén ugyanolyan partnerrel jöhetnek ki jól, mert ha csak az egyik ilyen, akkor idővel az egyikük érdekei sérülni fognak. Vagy a ráakaszkodás lesz zavaró, vagy a túl sok külön töltött idő.

Szerintem többségünk átlagban meg egyetért az énidő fontosságában és jogosságában.

Viszont ezt véletlen se keverjük össze az időről időre egyik fél általi teljes kivonulással, vagy a teljes érzelmi elérhetetlenséggel, vagy azzal hogy bizonytalanságban tartja a partnerét a valós szándékaiban, esetleg a távollétének ideje tekintetében. Mert akkor ott megint másról lenne szó, az már egy elég káros manipulációs gyakorlat lenne ebben a formában.

Tehát az önidő teljesen jó és szükséges, jogos dolog. De kölcsönösnek kell lennie, és olyan formában hogy az a bizalmat és elégedettséget is szolgálja.

Vegignezned,ahogy csinalom a mikormozesem 5 oran at?

Hajfestesemwt is?

Futnal is velem orakig?

A bevasarlast is cipelned? Mer ha jossz,cipelsz.

Bulizaskor is kisergetnel?

Nemelyiknel hasznos lenne a jelenleted az biztos.

Biztos létezik ilyen is

Nekem is volt ilyesmi kapcsolatom, borzalmas volt a végére