Miért van az, hogy a felnőtt korosztály (szüleim korosztálya kb) mindig dícsér, hogy ilyen szép vagyok olyan szép vagyok, meg hogy biztos sok korombelinek tetszem, de a korombeliek még csak rám sem néznek, nem hogy felfigyeljenek rám?

Lehet nem nézel ki úgy mint egy mai "ideáll".. és ezért nem figyelnek rád a komolytalan fiatal srácok. De nyilván ez hülyeség hogy lenne ideáll, de szerintem egy 18 évest még bőven csak a farka vezérel.

Ebből nem az következik hogy bármi baj lenne veled.

Valószínűleg "jókislányos" a kinézeted. Egy 40 éves férfi úgy tekint rád, hogy tökre örülne, ha a fia egy ilyen lányt mutatna be neki. A korodbeli fiúk meg nem érzik rajtad, hogy "hú, de jó lenne megb...ni ezt a csajt", ezért nem foglalkoznak veled.

Idővel ez majd változni fog, de te is lehetnél lazább, kacérabb a fiúkkal, talán jobban észrevennének.

Ha emberek mondják neked, hogy szép vagy, akkor az nem vicc, mert a csúnyáknak nem szoktak ilyet mondani.

A korodbeli fiúk sajnos a pornón szocializálódtak, többségük nem veszi észre a természetes szépséget. Ha van kivétel, az pedig félénk, és nem mer megszólalni, nem meri a szemedbe mondani a bókot.

Velem is ez volt, illetve tart is a mai napig - mindezt huszonéves fejjel.

Múltkor is gyakorlaton voltam, és a 16 éves fiúk (!) próbáltak megkörnyékezni, meg pár, 40 körüli férfi. A korosztályom pedig szinte átnéz rajtam, bár már egy parányi remény kezdett pislákolni, az utóbbi időben legalábbis, hogy azért már kezdenek ők is meglátni.

Nálam volt, aki komolyan csak puszta illemből jelentett ki ilyent, vagy pedig úgy érezte, ezt "kell" mondania. Közben mégis voltak páran, akiknél meg azt éreztem, hogy komolyan is gondolják.

A korosztályomban most a "blézerezés", meg hasonló kiöltözés tűnik a divatnak, és bár nekem is vannak ilyen ruhadarabjaim, a mindennapjaimban eszembe nem jutna őket viselni. Így meg, hiába figyelek az öltözködésemre, kilógok kicsit, helyenként kislányosnak is hat(hat)ok mellettük. Amihez még az is társul, hogy nagyon fiatalos arcom van (nem rosszból, mert örülök neki, és inkább ez, minthogy öregebbnek tűnjek a koromnál), ami miatt, ha buszon tanulok, rendszeresen sok sikert kívánnak az érettségihez, vagy megkérdezik, addig hány évem van még.

Szóval ez a "kislányosság" a korombelieknél nem jön be, nem vesznek észre, míg a 40+ -osak igen, mert van, aki már szinte mindenkinél bepróbálkozik, van, aki ilyen szinten *úgy* frusztrált. Meg azért olyan is volt, hogy egy idős néninek segítettem a boltban, és miután egy csomószor megköszönte azt, úgy köszöntünk el, hogy "bárcsak inkább ilyen lányt vitt volna haza az unoka". De a oktatóbácsi, akinél vezetni tanultam, is ugyanezt mondta a saját unokájáról. Szóval, szerintem abban is van valami, hogy ilyenkor arra is gondolhatnak, hogy ilyen lányt szánnának a gyereküknek, vagy épp az unokáknak.