Milyen a kedves és jólelkű ember?

Az egyik ismerősöm/haverom(?) (~30F) is valami ilyesmi. Feltűnően kedves mindenkivel, még jólelkűnek is, vagy még inkább segítőkésznek is mondanám, de legbelül érzek benne valami mély csalódottságot. A csalódottsága abból fakad, hogy nem olyan a világ körülötte, mint amilyennek megálmodta, amilyenben szeretne élni. Kifelé mosolyog szinte mindenkire, vidám, beszédes, de a szavaiból átjön egyfajta lehangoltság. Tuti jót tenne neki egy jó párkapcs, de lehet, hogy még nem elég érett hozzá. Rosszak lehetnek a mintái is.

Kedvesnek gondolnám pl Kepes Andrást, de hogy jólelkű-e, azt nem tudom.