Ha nyernél a lottón egy nagy összeget, mit gondolsz, félre tudnád-e rakni, vagy "elherdálnád", "kifolyna a kezedből" a sok pénz? Képes lennél-e vajon megtartani, vagy nagyobb valószínűséggel "elszórnád"? Ha mondjuk célod lenne a spórolás.

Azonnal vennék olyat, ami passzívan hozza a pénzt. Pl. vennék 5-10-20-30 ingatlant és kiadnám. Szétszórnám pár biztonságos országban, biztonságos bankba is a lóvé egy részét (országon kívül), vennék aranyat is, stb.

Attól is sok függ, mennyi az annyi. 200 millió vagy 4 milliárd (itt már részesedést, cégeket is vennék).

De nyilván minden napra katalógusból választanék prostit... Menne is el, de több jönne be, az biztos.

Na a proli álmodozás alfája és omegája a lottó főnyeremény... :D

De amúgy a jól kereső focistákon lemérhető hogy a többség hogyan állna hozzá ha hozzávágnak egy rakás pénzt: kapásból elszórják.

Félre tudnám rakni. Örököltem már nagyobb összeget, amit szintén befektettem.

Szerintem az elherdálás azokra igaz főleg (de rájuk sem mind), akiknek az előtt nem volt pénzük, amit be tudjanak osztani. Hisz akkor nincs benne gyakorlatuk.

Ha nyernék a lottón, fognám a lakásom, kipakoltatnék belőle minden bútort, a beépített szekrényeket is, a parkettát is felszedetném, és nulláról felújítanám. Aztán vagy eladnám, vagy kiadnám, és külföldre költöznék, ahol szintén vennék ingatlant.

És ennyi. Tanulnék, de azt most is csinálom, annyi, hogy nem kéne mellette dolgozni.

De anyagilag ezen kívül úgy érzem, mindenem megvan, ami kell.

Ha belegondolok, hogy annyira mélyszegény helyen élek, hogy se víz, se áram nincs bekötve, fogalmam sincs, mivel kezdeném az egészet. Hisz én úgy éltem mindig, hogy ezek csak "vannak". Az életet meg mindenki élvezni akarja. Akinek azok az igényei nincsenek kielégítve, lehet a hosszútávú dolgokba nem tud belegondolni.

Nem herdálnám el, nem is spórolnék és azért kipróbálnék ezt azt amit most anyagiak miatt nem engedhetek meg.

Mondjuk kérdés mennyit nyernék, mert pár 100 millió az semmi manapság, pár milliárddal már lehet kezdeni valamit.

Az óránkénti nassolással gyorsabban híznék, mint ahogy a pénzem fogyna. :D

Egyébként takarékosnak érzem magam, de igazából csak akkor derülne ki biztosan, ha benne lennék.

Egyszerű a képlet: gyakorlatilag korlátlan tanulópénz. Mármint rengetegszerese a biztosan elegendőnek. Igen, elkezdeném megkeresni azt, amiben a leghasznosabbá tehetem magam úgy, hogy mindenki, aki velem tart, iszonyú jól jön ki belőle. Előbb-utóbb legalábbis. De törekednék arra, hogy inkább előbb. "Jól jön ki belőle" alatt azt értem, hogy élheti az életét, nemigen kell 8 órát lehúznia a szép summáért, inkább mindent beleteszek, hogy hatékony lehessen, és visszaosztok neki szépen, hogy ne kelljen azon agyalnia, hogy hova került.

És ez még csak a jéghegy csúcsa: összes munkám az lenne ideális esetben, hogy mindenki orra alá dörgöljem, milyen fontos és jó, amit csinál, és kikérjem a tanácsukat arra vonatkozóan, hogy nekik hogy lenne könnyebb, lehetőleg úgy, hogy nem még pár embert szopatunk ezzel, hanem tényleg legrosszabb esetben cégeket bízunk meg részfeladatokkal, de tipikusan inkább kézzelfogható fejlesztésekkel csuklóból kivitelezhetővé tesszük minimum az alapfeladatokat mindenki számára, és tesszük ezt teljes, minőségi automatizáció köré épülve úgy, hogy mindenki valóban teljes emberként, kreatívan és nem reaktívan, fejlődéscentriukusan és nem bércentrikusan részt vállalhasson a folyamatos jobbá tételben. Mindeközben én a teljes lefölözés helyett csak a kellemes megélhetésem és a későbbi visszavonulásom gondolata körül forognék, lehetőleg úgy, hogy a legvégén mindent automatizálunk, és mindannyiunké az ingyen hozam. Annyit esetleg csinálhatunk, hogy csomóan folyamatosan a karbantartó céggel kommunikálunk, hogy ne legyen kiesés...

Na jó, messzire szaladtam, de az első lépés a tanulópénz értelmes felhasználása, aztán lépés követ lépést, ki tudja, meddig. Legalábbis remélhetőleg nem tudod, mert ha tudod, akkor korlátoztad is magad.