Miért van az, hogy azok az emberek akiket sok sérelem ért, lelkileg talán "sérültek" is, kedvesebbek, mint azok akiknek nincs ilyen problémája?

Rengeteg lelki sérülésem van nekem is, pontosan tudom, milyen az, amikor elesett valaki - én emiatt lettem kedves, empatikus. De párom pl. igazi mintacsaládban nőtt fel, nem sok baj érte, mégis ugyanolyan, mint én, max. néhány dolgot nem tud elképzelni, hogy megtörténhet egy családban.

A kedvesség, (nem rossz értelemben vett) érzelgősség, empátia stb. pedig ebben a törtető, karrierista világban abszolút nem számítanak előnyös tulajdonságnak, a legtöbb ember a legkisebb gyengeségre is vérvörös szemekkel ugrik, ez van. Ha sok pénzt tudsz csinálni, akkor érsz valamit, ha nem, akkor senki vagy.

Mert megváltoztatta őket azoknak az emberneknek a véleménye, a hozzáállása, akik rosszak voltak hozzájuk, kegyetlenül viselkedtek velük.

Nem tudom, miért néznik őket semmibe, talán olyan "áldozat" tipusok.

Erre egy nagyon szép idézet: A legmagányosabb emberek a legkedvesebbek. A legszomorúbbak mosolyognak a legragyogóbban. A legsérültebbek pedig a legbölcsebbek. Mert nem akarják látni, hogy más is úgy szenvedjen, ahogy ők.

Általában azok, akiket sok sérelem ért, megtapasztalták azt, hogy milyen érzés, ha "bántják" őket, és ennélfogva mélyebben átérzik mások fájdalmát is. És nem akarnak másnak sem fájdalmat okozni, mert tudják milyen érzés. Bár azt hozzáteszem, hogy szerintem alapvető emberi dolog lenne, hogy nem bántjuk meg ok nélkül a másik embert. De ez már neveltetéstől is függ, ill. hogy ki milyen családban nőtt fel. Egyébként nekem is van olyan ismerősöm, akinek nagyobb gondjai nem voltak az életben, és ő is nagyon kedves. Szóval ez családtól, gyermekkortól, felfogástól, tapasztalattól, környezettől, és még sokmindetől függ, hogy ki milyen ember lesz, és hogyan viselkedik, de nem utolsó sorban saját magunk is formálhatjuk személyiségünket.

Azt, hogy ezeket az embereket miért nézik semmibe, nem tudom, de nekem is ez a tapasztalatom. Talán azért lehet ez, mert az ilyen embereknek általában önbizalomhiánya van, kisebbség érzetük van, úgy érzik nem jók semmiben, bizonytalanok magukban, és ez látszik a kisugárzásukon is, és egy határozottabb velük szemben megnyerőbbnek tűnik az emberek szemében. Ill. ha valaki nem áll ki saját magáért a mai világban, azt sajnos eltiporják.