Miért hiszik azt a férfiak, hogy mindent képesek egyedül megoldani? Nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Miért?

Baromság. Én pl a legjobb barátommal meg szoktam beszélni minden ilyesmit, ahogy ő is velem. Ráadásul ő lány.

18/F

Mert nincs olyan akivel ezt meglehetne tenni.

A barátaim kilőve, sose beszélünk "mélyebb" dolgokról.

A lány barátaim pletykálnak, meg se hallgatnak, vagy ha igen, akkor egy "hát ez szívás"-al lerendezik az egészet.

Akkor már inkább magamba fojtom, aztán ha már nem bírom, berúgok.

Kedves Kérdező,

Fényt derítek a nagy kérdésedre. Kicsit lehet száraz lesz és tudományos, de igyekszem. Egyszerűen azért, mert eltérések vannak a férfi és a női gondolkodásban. Ennek pedig azaz oka, hogy az agy felépítése sem egyforma. Ez úgy nyilvánul meg, hogy ,,X" esemény a férfiaknál nem vált ki olyan intenzív érzelmi reakciót, mint a nőknél. Ennek biológiai háttere az Amygdala nevű központ az agyban. A férfiaknál ez inkább kontrollálja az érzelmeket, míg a nőknél fokozza. Ebből következik az, hogy a nők igénylik azt, hogy megbeszéljék a dolgaikat (feldolgozzák), míg a férfiak kevésbé. Másik eltérés a kommunikációban van. A nők 6-7x is többet beszélnek, mint a férfiak, több az idegpálya, és tudnak több felé figyelni.

Egyébként, ahogyan az előző hozzászólók is írták, a férfiaknál az ilyen ,,mélyebb" dolgok felfedése sok esetben a kiszolgáltatottság érzetét keltik, egyfajta gyengeséget, ami nem fér össze a társadalom által elvárt, és az évmilliók alatt a génekbe vésett férfi szereppel.

Ha lesz időd, nézd meg ezt a videót, jól fogsz rajta szórakozni:

http://www.youtube.com/watch?v=8GVzwrxvV5w

Lányban/nőben is van ilyen. Ez egyébként neveltetéstől is függ. A fiúkat sokszor úgy nevelik, hogy férfi vagy, nem szabad gyengének mutatkoznod, egyedül is meg tudod oldani a dolgot.

Amúgy pedig a 6-os válaszolónak is igaza van: biológiai és evolúciós okai is vannak. Mikor az ősember vadászni vagy harcolni ment, akkor ha kinyilvánította az érzéseit, mondjuk felsikoltott volna egy mamut vagy egy kardfogú tigris láttán, az a fenevadnak felhívás lett volna keringőre: akkor ez zsákmányt jelent, vagy növényevő esetén azt, hogy ez fél tőlem, tehát enyém a hatalom, azt csinálok vele, amit akarok. Ugyanígy, ha az ellenség előtt majrézott vagy sírt volna.

Szun Ce és a karatemesterem is megmondta: hogy harc előtt és harc után lehet siránkozni, harc közben viszont soha, bármennyire fáj is a kapott ütés vagy rúgás. (Persze, csak ha nem komoly a sérülés, hogy abba kelljen hagyni a bunyót.)

Az ősközösségben a nők feladata az élelemgyűjtés, a tűz őrzése és a gyereknevelés volt. Ha egy kardfogú tigris megtámadta a nőt vagy a gyereket, a nő sikítással riadóztatta, a klán férfitagjait, hogy védjék meg őket. ÉS amíg a férfiak vadászni jártak, addig ők együtt voltak, és kibeszélhették a dolgokat, amik velük történtek. Így alakult ki a női pletykálkodás. Ezért fejlettebb a nőknek a beszédközpontjuk és a nyelvérzékük, míg a férfiaknak a tájékozódási képességük és a térérzékük a jobb. (Általában, mert kivételek mindig vannak.)