Csak szerintem durva, hogy már ott tartunk, hogy sok ember többre tart egy állatot, mint egy embert? Hagyná éhen dögölni a fajtársat, hogy egy kutyát megmentsen!

Tudod, tapasztalat, hogy rengeteg embernél többet érnek a kutyák. És ezt minden lelkiismeret-furdalás nélkül írhatom.

Különben hajléktalanokkal szembeni sztereotípiák sokakat meggátolnak az emberséges viselkedésben, de az egy másik téma.

A kutya nem hívja a mentőt, viszont a kutya nem is szúr le. Nem úgy mint sok feleséget az erőszakos férje, idős nénit-bácsit a rabló. Ne mond, hogy ezeknél nem jobb mondjuk egy kutya, aki 5 évvel meghosszabbítja az életedet, mert jól érzed magad vele. Sok idős embernek egyetlen társasága a kutyája. És így már csak egyedül él, nem magányosan.

Ennyire nem gondoltál bele, igaz?

Legtöbb csövesnek nem a bank vette el a házát, hanem elitta, meg elkártyázta meg eldrogozta.

Ha ennyire szíven viseled a sok drogos csövest, akkor fogadd őket örökbe, és vidd őket haza!! De ha kirabolnak, és elvágják a torkodat miközben alszol, akkor ne sajnáltasd magadat.

Szerintem nem durva, hogy sokan az állatot többre tartják az embereknél.

Tudod, én is így vagyok vele, meg is mondom miért.

Mert ha egy állatnak és legyen az kutya, macska vagy bármi más azt enni, az lehet, hogy félős lesz egy darabig, de később hálás lesz. Ha egy embernek segítsz, akkor a fél karodat letépné, és azt sem köszönné meg.

Egyébként adtál már hajléktalannak ennivalót? és állatnak?

Én adtam mindkettőnek. Elmondom mi történt.

A kóbor kutyának odaadtam a megmaradt ebédemet. Amikor tisztára nyalta a műanyag ételtartót, utána hozzám dörgölődött, szinte bújt. (egyébként ez a kóbor kutya itt fekszik mellettem, és lesi minden kívánságomat, mert befogadtam)

Adtam hajléktalannak is enni. Mentem hazafelé a munkából, elém állt, hogy éhezik segítsek rajta. Mondtam, hogy nagyon szívesen segítek. Várjon 5 percet csak beugrok a kisboltba mert amúgy is odakészültem. Vettem kenyeret, szalámit, előre elkészített szendvicset, 1 üveg sört, és cigit is. Amikor kijöttem a boltból megláttam a hajléktalant így odamentem, és átadtam neki a szatyrot, hogy pár napra jut neki ennivalóra. Tudod mi történt? Köszönöm helyett a hajléktalan a földhöz vágta a szatyrot, elhordott minden sz*nak,anyázott, hogy ilyen idióta vagyok,hogy nem pénzt adtam neki, mit képzelek én nagyságos, hogy én tudom hogy ő mit zabálna és mit nem.

Égett a képemről a bőr. Egy szót sem szóltam, csak felvettem a szatyrot (a sör meg ömlött kifelé mert eltört az üveg), elmentem. 3 utcával arrébb dobtam ki egy kukába.

Na ekkor fogadtam meg, hogy soha többé nem segítek egy hajléktalannak sem. Minek? A gyerek hajléktalanoktól elveszik a pénzt, és én nem fogok egy cigány bandát pénzelni mert futtatja a hajléktalanokat. Többé ételt sem fogok venni, minek.. Inkább ha látok éhező állatot akkor veszek állat tápot és nekik adom..

Gondolom nem én vagyok az egyetlen aki így csalódott..

egy hajléktalannak még mindig 100* több esélye van önmagától kilábalnia a helyzetéből mint egy szerencsétlen sorsára hagyott állatnak..

Van olyan közeli barátom, aki 2 évet hajléktalan volt, majd mikor megelégelte szépen elment egy szállóra, keresett munkát és változtatott az életén, azokat a hajlékonyakat akik meg az utcán koccintósoznak, azokat mégis miért kellene tisztelnem? én személy szerint le se köpném őket, még a nyálam is kár értük...

"A kutya nem is szúr le."

Hanem széttépi az utcán sétáló nénikéket meg a vele lakó csecsemőket:

[link]

Nem érdekel hogy a gazda a felelős, mert a kutya egy agyatlan állat. A csöves is agyatlan állat, és a szülei a fő felelősök.

100 emberből jó ha van 2 aki felhívja a mentőt. Lásd annak a fiatalembernek az esetét aki kiugrott a szálloda ablakán meztelenül, és egyetlen egy ember volt aki a villamosról ugrott le, hogy segítsen a haldokló emberen. Senki nem segített. Csak álltak,fotózgattak röhögcséltek, de senki nem adta rá a kabátját, senki nem telefonélt (csak akkor amikor a segítségére siető srác már kiabált, hogy telefonáljon valaki). Senki nem segített.

Vagy ott pár éve a másik eset.. Egy férfi cukros volt, rosszul lett. Senki nem segített rajta, mert azt hitték részeg. Elmentek mellette. Szinte undorodva, hogy a ház oldalánál fetreng az utcán.. A kolléganőmmel mentünk oda,hátha el kell neki a segítség. Akkor már nagyon rosszul volt. Mielőtt elájult volna, még odabökte, hogy cukros. Mi hívtunk mentőt. Kiderült, hogy jó ideje kerülgették...

Szóval az nem indok, hogy mert egy kutya nem telefonál.. Nem.. de ember sem.

Vannak hajléktalanok, akiknek szívesebben segítek, mint egynémely kutyának, és vannak kutyák, akiknek szívesebben segítek, mint egynémely hajléktalannak. Nem ezen múlik, sokkal fontosabb, hogy szelíd meg jópofa-e az a kutya, vagy hogy udvarias, szimpatikus-e az a hajléktalan.

(Ha már itt tartunk: vannak kutyák, akiken szívesebben segítenék, mint egynémely emberen, legyen az akár hajléktalan, akár nem - de a kérdés nem ez volt.)