Te hogyan jellemeznéd a magyar embereket?

Befolyásolható, csodaváró, múltban élő, irigy, rosszindulatú és tohonya birkák.

Nem tudnak távolságot tartani semmiben. Folyton mindenbe beleszólnak - ha van közük hozzá, ha nem. Olyanok, mint a nyelvük: elölhangsúlyosak: nagy dérrel-dúrral belevágnak valamibe, aztán hamar ellövik a puskaport. Nincs kitartásuk, nem tudnak tervezni, sem beosztani.

A tehetséget eltapossák, lehetőséget nem adnak másnak. Ha valaki különb náluk vagy más bármiben is, azt addig ütik-verik, amíg vagy bele nem hal, vagy el nem menekül, vagy be nem passzírozódik közéjük.

Szeretik magukat okosnak képzelni, pedig semmivel sem különbek másoknál. A jó memóriát mindjárt tehetségnek és magas IQ-nak állítják be, peidg az csak az előzőek része.

Szeretik magukat családcentrikusnak képzelni, pedig nincs még egy olyan európai ország, ahol ennyi traumatizált, súlyos érzelmi problémákkal küszködő ember volna, mint nálunk.

Zabálás, hízás, otthon ülés, barátok nélküli élet, változásképtelenség, betojiság, cselekvőképtelenség.

Ha van bennük, ami jó, az (ha van), a kitartás és az anyanyelv szeretete.

Ps: ma csoda történt. Külföldön élek - mert a csodálatos rezsiharcosaink sajna nem tudtak két nagyon magasan képzett, okos embernek munkád adni, semmilyen munkát! - ránk köszönt, nagyon-nagyon kedvesen egy honfitárs. Udvarias volt, kedves, mosolygós. Nem akart tapadni, nem akart semmit, csak egy jó szót, magyarul. Nagyapa-apa-unoka. El sem hiszem, hogy ilyen magyar is létezik, ha nem látom.

Nekem ez a véleményem. És a fenti lista alól tisztelet a kivételnek.