Csak én érzem azt hogy olyan ellenséges mindenki?

Abban a pillanatban nekem rosszul esik, amikor érzem,hogy megtesznek mindent, hogy lehuzzanak.Szóhoz sem jutok és még maradok magyarázkodni.Egyrészt azért, mert nekem eszembe sem jutna,hogyha valaki örül valaminek,és én gátoljam az örömét.Pontosan azok az emberek adják vissza a gonoszságukat,irigységüket,akikkel együttérzek és jobban állnak nálam pl.anyagiakban.Bennem nincs irigység, mert tudom nincs értelme.

Pedig vannak nekem is problémáim,de nem teszek azért keresztbe valakinek, mert nem hiszem,hogy jobban érezném magamat.Ilyen gonosz lett a világ, az emberek nem érzik,hogy nem cselekszenek jól.

A problémát te magad fogalmazod meg csak nem veszed észre.

'mintha nem lehetne neki megfelelni, nem tudom hogy mit várnak'

Mond már meg hogy mi a jó büdös francért kell megfelelni a másiknak ? És mi az hogy mit vár tőled a másik ?

Rossz az irány pajtás. Kevesebbet kéne a környezeteddel foglalkozni és többet saját magaddal.

Ha valaki azt mondja milyen jó fej vagy akkor vigyorogsz mint a tejbetök, ha meg azt mondja hogy menj már a hülyeségeddel akkor el van baszva az egész napod.

Ez nem más minthogy kivülről kezelget téged egy másik ember.

Szerinted ez így jó ?

Nem inkább magaddal kéne foglalkozni ?

Kialakítani a saját egyéniségedet, önbizalmadat ?

És a megoldás iránya is rossz amit mondasz hogy: kialakítani azt a szikla szilárd nézetet hogy ne érdekeljen mások véleménye.

Minek ehhez szikla szilárdság ?

Ez is csak a görcsölést mutatja.

Ha rendben vagy akkor ehhez nem kell semmilyen szilárdság vagy puhányság, egyszerűen kiröhögöd a barátodat és megmondhatod neki hogy jó hülye vagy mikor innen látom hogy mekkora király ötletem van.

Ha ezzel attól félsz hogy elveszíted a barátodat akkor rátapintottunk a következő problémára.

Na nehogymár neked attól kelljen félned hogy elveszítesz valakit. Az a másik is fél hogy elveszít téged ?

Ha igen akkor nagyszerű, most már ketten rettegtek attól hogy mi lesz.

Így kellene élni ??

Nem hiszem.

Mivel úgy néz ki hogy mindenki csak baszogat ezért irány a személyiségfejlesztés.

Esténként leülsz egy kicsit saját magaddal foglalkozni és kimondod a pozitív megerősítéseket saját magadnak.

Pl: Szeretem magamat, bízom magamban, magabiztos vagyok, a világ biztonságos és barátságos, senki sem fenyegeti személyiségemet, az emberek a barátaim, az emberek elismernek engem, napról napra erősödik az önbizalmam stb. minden amit ki tudsz találni és jobban érzed magad tőle.

És ne azt nézd hogy mások mit mondanak rólad, az nem érdekes.

Az legyen a lényeg hogy te milyennek tartod magad, és tartsd magad királynak. És akkor a környezeted is annak fog tartani.

Bravó KirályRobi!

Irjál még dolgokat, csak tudod az a baj, nem mindig müködik.Ahhoz,hogy az ember jól érezze magát külsõleg is kellenek visszajelzések,az nem elég,ha én öntelten dicsérem önmagamat.pl.ez nem az én szokásom. Na most,ha én jóban vagyok önmagammal és olyannal találkozom,aki nem találja helyét az életben(sajnos ezekbõl van a több) és ezek tegyük fel 2.-ben 3.-asban összebeszélnek,hogy lehuzzanak,akkor mit tudsz tenni?

Persze hogy az utolsónak adsz igazat mivel pontosan ugyanabban a cipőben jártok.

Továbbra is mind a ketten a többiek megerősítése után sóvárogtok. Egyszerűen nem vagytok hajlandók levenni a környezetetekről a figyelmet és magatokra fordítani.

Ha ketten-hárman összesúgnak mögötted és kibeszélnek akkor te mire figyelsz ?

Természetesen rájuk. És hogy fogod magad ettől érezni ?

Nyilván pocsékan.

Aki saját magára figyel az jól fogja magát érezni továbbra is mert tisztában van saját magával és a belső erejével és nem érinti hogy a másik mit mond róla.

De te nem ezt teszed hanem elvárod mindenkitől hogy a nap 24 órájában folyamatosan dícsérjen téged hogy majd te ebből rakd össze a saját önérzeted. Ez nyilvánvalóan teljes képtelenség.

Elmondom a saját példámat, ez pár hete volt.

Itt nem tudom részletezni de nagyjából ez történt:

Én boxolni járok és csúnyán összevesztem az edzővel, jól megmondtam neki a magamét meg hogy ezért a szolgáltatásért nem fizetek neki egy vasat se.

Napnál világosabb hogy mindenki az edző mellé állt elvégre is ő a 'falkavezér' Tehát én mindenki ellen, nagyjából ez volt a felállás. Én továbbra is jártam edzeni és tisztában voltam vele hogy nekem van igazam úgyhogy már azt ezt követő edzésen is az történt amit én akartam és az edző is belátta hogy nekem van igazam sőt azt mondta ha lehet ne csináljak neki ennél is nagyobb lelki furdalást.

Tehát azóta is járok edzeni, a kapcsolatunk egyre jobb és az a lány aki korábban az edző mellé állt most mikor meccseltem az edzővel már nekem drukkolt.

De mondjátok már meg, ha ti nem álltok ki saját magatokért akkor ki fog helyettetek ????

Anyuci-apuci ott fog állni mellettetek életetek végéig és simogatja a buksitokat hogy jól van pici fiam nagyon ügyes vagy csak így tovább.

IGEN ??

Vagy hajlandóak vagytok végre felnőni, magatokba nézni és nem pedig mindenki mást okolni meg az egész világot.

Ezt a kérdezőnek mondom:

ha rendelkezel a belső erővel akkor többé nem merül fel hogy mi a helyes és mi a helytelen, akkor hiába jön neked 100 ember az ellenkezőjével te magad fogod tudni hogy mi az igazság. És akkor nem fogod a voksodat lerakni amellett hogy kettő meg kettő az egyenlő öttel és nem fogsz cukrot vinni a buliba mert tudod hogy az egy marhaság.

És ha eleget foglalkoztatok magatokkal és készen álltok akkor majd elérkezik hozzátok a pozitív megerősítés de akkor már nem fog érdekelni mert ha valaki azt mondja: hú tényleg neked van igazad akkor csak azt fogod rá mondani amit én szoktam: tudom, ez eddig is így volt.