Ti hogyan jellemeznétek ezt az általam igen hosszan megfogalmazott negatív emberi tulajdonságot?

Írok egy példát (olvassátok végig):

Az ismerőseim közt köztudott, hogy lassú vagyok. (Ez nem igaz, mert például fürdés közben is nem azért tart sokáig, mert lassú vagyok, hanem mert szeretek elbambulni, folyatni magamon a meleg vizet, stb.) Történt egyszer, hogy arról beszélgettünk, hogy korán fogok kelni, hogy elérjem a 6.00-os buszt, és erre beszól a nővérem, hogy „hát az nem lenne baj” és ezt olyan gúnyos hangnemben mondta. (Tett már ennél durvább megjegyzést is.) Én már rászóltam valami féle képen, de egyszerűen nem találtam rá a megfelelő szóra. Az ő elmondása szerint teljesen normális hangnemben tette meg ezt a megjegyzést, de én másképp hallottam. És ezt így folyamatosan csinálja mindig, amikor együtt vagyunk, más tulajdonságaimmal is, de csak megjegyzéseket tesz hármunk (én, nővérem és még valaki(vagy anyám, vagy apám, vagy más közeli ismerősöm)) beszélgetése kapcsán, tehát nem csak úgy spontán beszól egyet.

Melyen szóval (lehet akár idegen szó is) tudnátok jellemezni őt?

Úgy érzem ez kicsit több annál, hogy provokatív, mert habár ezzel egem provokál, ő kicsit nyersen, a gúnyt elrejtve, de sértően fogalmazza meg megjegyzéseit. Egyszer majdnem eltaláltam egy anyacsavarral, amit nekidobtam (pont ez akadt a kezembe és a célnak megfelelt), annyira felhergelt.

Jobban érezném magam, ha kerek-perec megmondhatnám neki egy (idegen, szakszerű) szóval, hogy jobb lenne, ha befejezné ezt a viselkedést.

15f, nővérem 23

Előre is köszönöm a válaszokat!