Miért sajnálják jobban a fiatal öngyilkosokat?

Én úgy gondolom azért, mert még a fiatalnak esélye sem volt élni, kipróbálni egy csomó mindent, vagy ahogy mások mondanák - "előtte az élet".

Egy 40es pacák meg már azért élt át dolgokat, és nem az elveszett lehetőség van benne másoknál.

Én nem tudom sajnálni az olyanokat, akik maguktól eldobják az életüket. Főleg ha egészséges.

Nincs az a probléma amiből nem lehet kimászni.

Hát, én nem sajnáltalak volna, az biztos...

Senkit nem sajnálok, aki öngyilkos lesz/akar lenni. A hozzátartozóit sajnálom, de őt magát mélységesen megvetem. "Menekülni" egyszerűbb, mint harcolni, mi?

Balfék az aki öngyilkos lesz.

Én elvesztettem családomat, lakásomat, munkámat. Utcára kerültem.

Nem azon gondolkoztam, hogy jajj megkellene halnom sokkal, jobb lenne. Eszembe se jutott.

Helyette tettem valamit, a 0-áról kezdtem mindent. És lám minden rendbejött. Nem volt könnyü, de nem siránkoztam meg nem sajnáltattam magam.

""Nincs az a probléma amiből nem lehet kimászni" Te már csak tudod... pláne hogy nem minden ember egyforma, lehet valaki ki tud mászni, de a másik nem biztos."

Mondj egy olyan problémát, amiből nem lehet kimászni?

#8 éppen azt írtam, hogy mindenkinél más. Így nem lehet írni 1 általánosat.

De éppen ez az, hogy ha ki tudott volna mászni belőle az ember, akkor nem öli meg magát, de hát nem tudott. És jelen esetben nincs olyan, hogy de meg ha meg ezt csinálta volna stb.

Éppen ebben rejlik az egész, hogy miden ember más, és NINCS olyan, hogy mindenből ki lehet mászni, mert igenis van olyan amiből nem tud valaki, valaki meg igen.

De hát nem várom, hogy megértse az aki nem élt meg igazán mélypontokat, csak úgy magyarázza a közhelyeket, mert azt mindenki tudja.