Szinte mindent sajnálatok saját magamtól is, mit tehetnék ellene?

Valamikor én is tanultam munka mellett levelezőn.

Szerintem nem negatív tulajdonság az ha nem költekezel meggondolatlanul. Hanem mivel a tanulás mellett kemény munkával kerested meg, ezért reálisan átláthatod hogy minek mi az ára. Például nem fogsz betérni egy olyan szórakozóhelyre ahol egy pohár sört százezer Ft-ért adnak és még fogva is tartják a vendéget amíg nem fizet. Na jó ez ez szélsőséges példa volt. De kisebb átveréssel tele a világ ahol túl sokat kérnek vagy akár pénzt kérnek olyanért ami akár ingyen is lehetne. És nem szeretsz balek lenni, ahogy én sem. De ettől még érezheted jól magad, élhetsz jól és szórakozhatsz is bármennyit. Sőt, én csak akkor érzem jól magam ha sikerül kivédenem hogy átverjenek.

Amikor munka mellett tanultam, nem mondhatnám hogy nem éltem volna a nagybetűs életet, de ez nem jelentette azt hogy meggondolatlanul költekeztem volna. Ellenkezőleg, ügyeltem arra hogy ha például tiszta ásványvízhez fúrt kútból korlátlan mennyiségben és ingyen is hozzájuthatok otthon, akkor felejtsem el a vízórát vagy a palackozott vizet. Mert a szolgaság, a függőség az nem a gazdagság irányába vezető út, hanem az a másik irányba vezet.

Kétlem hogy például a számítógépeden nem hallgatsz meg egy-egy jó zenét, tehát nem sajnálod magadtól. Viszont ugyanazt a zenét miért hallgatnád meg egy füstös kocsmában, ahol már nem ingyen van és hát az alkohol sem előbbre szokta vinni az életet. Kivéve persze a kocsmárosét.

A tapasztalatom az hogy pont keveset költve de nagy eredményt elérve lehet igazán boldog az ember. Vagyis attól hogy nem szórod a pénzt, az nem jelenti azt hogy nélkülöznöd is kell.