Szerintetek, ha valaki mindig búval bélelt fejjel jár, akkor valószinűleg nem is boldog?

Valószínűleg gondok gyötrik. Én sem nevetgélek magamban az utcán (általában), főleg ha fáradtan megyek haza meló után, vagy kora reggel, esőben szélben megyek dolgozni, de egy szép napos délutánon szoktam mosolyogni :)

És ez öngerjesztő folyamat, mert egy mosolygó ember százat csinál, máris távolabbinak tűnnek a problémák...

Ez butaság. Ha valaki az utcán sétál, nyilván tart valamerre, minek kellene vigyorognia?

Engem többször megkérdeznek egy nap, hogy mi a bajom, de igazából csak alapvetően gonosz és szigorú arcom van, mosolyogni nem szoktam, ha utcán vagyok, vagy egyedül megyek valamerre, és ismerősök az egyetemen így ám néznek full aggódva, hogy mi a baj, olyan zaklatottnak tűnsz?? Ez csak az arcom, emberek, le leet nyugodni. Egyébként abból a szempontból jó, hogy gonosz arcom van, hogy távol tartja a gyenge embereket, mert megijeszti őket :DDDD

Nem értem, miért kéne mosolyognom az utcán azért, hogy vadidegenek kényelmesebben érezzék magukat, ha rám néznek, vagy másoknak ily módon bizonyítsam, hogy nekem bizony jó napom van. Kit érdekel? :D