Van itt rajtam kívül valaki ezzel a ritka és borzasztó fóbiával?

Szia! A szobros vagyok. Leginkább az embereket ábrázoló szobroktól és festményektől vagyok berezelve. A hideg futkos rajtam, ha csak arra gondolok, hogy néznek. A szobros szerintem valami gyerekkori "trauma" lehet, de ez csak tipp ( láthattam vásárokban ilyen élő szobor művészeket). A festményeknél meg attól félek leginkább, hogy beszélni fognak hozzám. Tudod, mint a sztorikban, hogy xy- hoz beszélt a szentkép. Hiába tudom, hogy ez nem lehetséges, és a "kiválasztott" vagy valami tudatmódosító szer hatása alatt volt, vagy egyszerűen mentális beteg. De akkor is rettegek ettől. Templomba, képtárba se járok többek közt ezért sem.