Futni megyek a párommal. De nagyon izgulok, mert nem vagyok sportos alkat. Mit csináljak?

"ti nem ábrándulnátok ki kicsit?"

Minden bizonnyal pár év után már tisztában vagyok a párom képességeivel.

Csak ahogy az első írja, ne siránkozzon, meg rinyáljon. Másrészt figyeljetek arra hogy ne mindenképp az ő tempóját próbáljátok diktálni, hanem próbálja felmérni a te "tudásod" és az alapján futni, folyamatosan növelve a távot, tempót. A fokozatosság nagyon fontos, mert másképp szétcseszheted a térded, ízületeid is a hirtelen terheléssel.

Fussatok egyéni tempóban, ne alkalmazkodjatok egymás sebességéhez. Kezdd kocogással, ne erőltesd magad kifulladásig, attól csak elmegy a kedved az egésztől. A futáshoz nagyon hamar hozzá lehet szokni, 3-4 hét múlva már nem lesz szégyellnivalód a teljesítményedben :)

Amúgy is, ha évek óta nem futott ő sem, akkor nem lehet túl nagy különbség az erőnlétetekben. De ha lenne is, akkor is büszkének kéne lennie rád, hogy elkezdtél lépéseket tenni a tunyaság ellen. A legtöbb ember ezt nem teszi meg, de te igen. Légy te is büszke magadra, még ha az elején lassú is vagy! Futásra fel! :)

"amúgy jó kapcsolat, jó a kommunikáció."

Ezek után ez komoly kérdés??

Személyiség számít. H tudna emiatt kiábrándulni bárki valakiből akinek egy lepkelábnyi agya is van? >,<