A felnőttek többsége tényleg ennyire nem szereti a mai fiatalokat?

Szerintem itt az is közrejátszik, hogy ők a régi korszakot, időt szokták meg. Mikor minden teljesen más volt.

Nekik az volt a normális, ami akkor volt, nekünk pedig az, ami most van. Sokszor van olyan helyzet, mikor nem is értik azt, ami történik, mondok egy egyszerű példát:

Fényképezek már 2. éve, és egyszer mamáméknál is voltam fotózni, majd beültem az asztalhoz, és megnéztem a képeket, ekkor Mamám belépett mögém, majd megkérdezte: "Fiam, mennyi ebbe a fényképezőbe egy film?" :)

Miután mondtam neki, hogy a filmes gépek már kimentek a köztudatból ( értem ezalatt, hogy szinte senki nem használja ), csodálkozott. Ez volt akkor is, mikor a régi telefonja tönkrement, és a T-Mobile adott nekünk kvázi majdnem ingyen egy olcsóbb, belépő szintű érintőkijelzős mobiltelefont. Először nem értette azt, hogyan is működik egy ilyen, ezzel a két történettel arra akartam kilyukadni, hogy lemaradtak a fejlődésnek egy olyan korszakán, ahol ők éltek, nekik az volt az, ami természetes volt, és amiben felnőttek, lehet, hogy mire én leszek 60-70 éves, én sem fogom magam annyira beleásni abba, ami történt ennyi idő alatt, csak annyit fogok mondani, hogy "azok a régi szép idők". :D

A butábbak igen, akik kevésbé képesek összefüggéseket átlátni, azokban gondolkodni.

Van egy kedves barátnőm is, nagyon aranyos harmincas csaj, alapvetően jó fej, de pont tegnap gondolkodtam el rajta, mert rájött a hoppáré. Valamiért, jobb dolga nem lévén nekiállt szidni a tizenéveseket, főleg a lányokat. Nem tudom, milyen indíttatásból, mert nem bántotta egy sem, a környezetében sincs egy sem, se egy idegesítő rokon gyerek, senki. Elképzelni nem tudom, miért pörög folyton ezen a témán. Talán mert még lélekben és agyban azon a szinten van. Vagy megint megbámulta a faszija valami tinicsaj fenekét. De ha ennyire paraszt a srác, miért nem őt szidja inkább, nem tudom.

A mai fiatalok annyiban különböznek, mint az én időmben (de ez érint bármilyen korú embereket is) hogy másabb technikai kütyük vannak, és sajnos mindenki a telefonon lóg.

Megkockáztatom, az én generációm lényegesen vadabb volt, abban az időben sokkal jobban elkülönültek a fiatalok pl zenei hovatartozás miatt. Manapság nem annyira megy ez, valahogy nincsenek már olyan zenék, meg olyan zenei őrület.

Amúgy munkahelyen össze vagyok zárva pár 50 körüli emberrel, meg pár 20 év körülivel, na a tőlem idősebbektől falra tudok mászni, a fiatalok meg hallgatnak az idősebbekre, és ha látják, hogy nem nézik őket semmibe, akkor teljesen normális mind.

42/f

Minden generáció más és másképp nő fel, ezt egyiknek sem lehet a szemére vetni. Akárhogy is szuttyogunk, hogy bezzeg a mai fiatalok, ők mindig előnyt kapnak az idősek között is, hogy érvényesüljenek. A korral megalkuvóvá válsz. Tudod, amit tudsz, és tudod, hogy minden újabb felébredésed csak a tegnap elmúlása. Elnézést, hogy nem értjük a színes ecsetfejű gyerekeket, meg a tizenéves agyonfestett, depressziós tinilányok (generációs) problémáit. Illetve dehogy nem értjük... a cél világos, a cél régen is ez volt. Csak a megvalósítás a furcsa :)

Türelem kell egymás felé generációkon belül is, de köztük meg különösen.