Ha komoly emberrel kell tárgyalnom és nem egyezik a nézöpont, férfi létemre majdnem elsírom magam. Miért van ez és mit tehetek ellene?

"Ha tudsz sírni,az az egészséges.Ne törődj a társadalmi elvárásokkal és sztereotípiákkal,igenis engedd szabadon az érzelmeket!A társadalom a hibás,mert belénk erőszakolta,hogy ne sírjunk,fojtsuk el az érzelmeket,legyünk hidegszívű erőszakos undorító férgek."

Bocsi de ez hülyeség. Egy vitán akkor sem normális sírni, valami lelki probléma áll a háttérben, valszeg az önbizalom hiány. Erre meg jó a sport, legalábbis én csak azokban az időszakokban voltam magam alatt emiatt érzékenyebb is voltam, amikor nem sportoltam rendszeresen.

A sport is jó az önbizalom növelésre, itt a gyakorikérdéseken sokszor ajánlják, de ne felejtsük el, hogy a művészetnek is ugyanolyan terápiás hatása lehet, ha van hozzá kedved, alkoss valamit. El kellene magadat helyezni a képzeletedben élő ranglistán kívül is, mert te nem a hivatási pozíciód, a diplomád, a megjelenésed, a 'bátyádöccse', a cég alkalmazottja stb vagy, hanem egyszerűen önmagad. Képesnek kell lenned kialakítani egy egészséges önképet anélkül, hogy mások megerősítéseire támaszkodnál. Igen, elismerem, hogy a családod viselkedése miatt hátránnyal indulsz, mert nekik sok éven keresztül segíteniük kellett volna a jellemed fejlődésében, nem pedig gátolni azt, de neked el kell érned, hogy belássák, hogy tévedtek. Ahogy látom, te egy rendes, szorgalmas, intelligens és érzékeny embernek tűnsz, egyszerűen ne mérd magad másokhoz! A bátyádhoz se. Azt, hogy ki milyen jó ember, nem popularitásban mérik. Remélem sikerül majd megtalálnod magad, és akkor elmúlik a szorongásod is:)

19/L