Az erkölcsi csőd szélére jutottam, és nincs erőm kimászni belőle, pedig egy éve még elítéltem volna azt, amiket most teszek. Hogyan mászhatnék ki ebből?

Megcsalom a páromat, az életem hazugságokra kezdett épülni, még önmagamnak is hazudok sokszor, és már nem tudom, mikor gondolom tényleg úgy, vagy csak hitegetem magam. Képtelen vagyok átlátni és uralni az életemet. Kibújok a munkahelyi tennivalóim alól. A szeretteimnek hazudok. Képtelen vagyok mit kezdeni a felém irányuló odaadással. Tudatosan igen, de érzés szintjén nehezen tudok hálás lenni az életemért. Lusta vagyok mindenhez, és nem tudom rávenni magam, hogy jelentősebb változásokat tegyek az életemben a jobb irányba. Megvetem önmagam azért, amit csinálok, és ezzel még mélyebbre ásom magam. Kicsúszik az egész életem a kezeim közül, de nem tudom, hogyan kezdhetném újra építeni önmagam.

Mit csináljak??